�let�k egy r�sz�t �letvesz�lyben t�ltik. Ott vannak f�ldreng�sn�l, �rv�zn�l, torn�d�n�l, hogy az �sszeomlott h�zak alatt az erre kik�pzett kuty�k jelz�sei nyom�n kimentsenek eleveneket �s holtakat.A katasztr�f�kr�l sz�l� helysz�ni telev�zi�s tud�s�t�sokb�l ismerj�k �ket, amint narancss�rga overalljaikban, egy vagy t�bb kuty�jukkal harcolnak a t�l�l�k megment�s��rt. Ott vannak k�z�ti �s egy�b, "h�tk�znapi" szerencs�tlens�gekn�l, elt�nt szem�lyek keres�s�n�l. Szem�k egyetlen �sszevillan�s�b�l ember is, �llat is tudja a dolg�t. Ott vannak magasban �s m�lyben, h�ban �s v�zben, s�rban �s homokban, hidegben �s melegben. Barlangi �s hegyi ment�k, b�v�rok �s els�seg�ly-ny�jt�k egy szem�lyben. De els�sorban EMBEREK, �s KUTY�K, csupa nagybet�vel! A kutya az emberi l�lek t�kre A "szakma �regje" a Miskolci Speci�lis Felder�t� �s Ment�csoport�rt K�zalap�tv�ny vezet�je, a 40 �ves Leh�czki L�szl�. Eredeti szakm�ja villanymozdony m�szer�sz, de v�lasztott hivat�sa miatt ma m�r nem a vas�tn�l, hanem a Borsod megyei polg�ri v�delemn�l dolgozik. A MEOE miskolci szervezet�n�l �vekig kik�pz�st vezetett, t�bb mint 400 vizsg�zott ment�kutya ker�lt ki a keze al�l. - Mi volt el�bb, a speci�lis ment� vagy a ment�kutya? - Hat�ves koromban elcsavarogtam �s egy �jszak�t a kukoricat�bl�ban t�lt�ttem. A nagyap�m kever�k kuty�ja tal�lt r�m, pedig sokan kerestek - eml�kszik vissza a kezdetekre. - A kutya mindig csal�dtag volt n�lunk, a bund�j�ba kapaszkodva tanultam meg j�rni. Ahogy cseperedtem, bar�t, j�tsz�t�rs lett. K�s�bb bele�stam magam a "kutyatanba", tanulm�nyozni kezdtem a l�lektan�t, fizikum�t. Nem sokat kellett kutakodni a k�pess�geit illet�en, mert a kutya saj�t mag�t mutatja. Hogy milyen csod�latos k�pess�gekkel, rendk�v�l er�s �let�szt�nnel, term�szetes intelligenci�val rendelkez� �l�l�ny, arra hadd mondjak egy k�zelm�ltbeli p�ld�t: A bodrogk�zi Zalkodon az �rv�z idej�n kimentett�nk egy kuty�t, amelyik l�ncra k�tve h�rom napja dacolt a der�kig �r� v�zzel. Egyszer csak azt l�ttuk, hogy elkezdi sz�razra hordani a kicsinyeit. Mind a hatot. M�ig nem tudjuk, hogyan siker�lt �letben tartania a k�lyk�ket - teszi hozz� L�szl�, majd folytatja a t�rt�net�t: A hobbib�l szenved�ly lett. Vad�szkuty�kkal kezd�d�tt. el�sz�r csak vizsla- �s terrierversenyeken vettem r�szt, a terrierem magyar bajnok lett, a vizsl�val is mindig el�kel� helyen v�geztem. Szerintem a vad�szkuty�t arra teny�sztett�k ki, hogy - m�r csak a v�gtisztess�g miatt is - megkeresse a vadat. M�g a vas�tn�l voltam, amikor egy kis csapattal "alapj�raton" elkezdt�k a ment�st, �vi egy-k�t alkalommal. Egy ausztriai profi bajnoks�gon a k�z�pmez�nyben v�gezt�nk, s ett�l sz�m�that� a magyarorsz�gi szervezett ment�kuty�z�s. Negyvenketten megalap�tottuk a Magyar Katasztr�fakuty�s Egyes�letet. Az egyes�let azonban megmaradt a versenyz�sn�l, ez�rt Leh�czki L�szl� �j csoportot hozott l�tre, a Miskolci Speci�lis Felder�t� �s Ment�csoport�rt K�zalap�tv�nyt, amelynek tagjai k�z�tt m�ra k�pzett alpinista, b�v�r, orvos, statikus is van. No �s persze, a h� t�rsak, a kuty�k. Hat �ve m�g �vente 3-5 alkalommal h�vt�k seg�teni �ket, tavaly m�r 72 hazai �s 2 k�lf�ldi bevet�sen voltak. A nemzetk�zi szab�ly szerint egy kuty�t 3 �ra hosszat lehet dolgoztatni, az �v�ik 8-10 �r�t dolgoznak. Kevesen vannak, musz�j nekik b�rni. - Milyen kuty�kkal dolgozik? - Egy ment�kuty�t m�r eltemettem, G�r�mb�lyi er�s welsh terriert, 16 �ves kor�ban. Most az � 15 �ves fi�val, Vad�szpatakmenti Cseppel �s a h�rom�ves n�metjuh�sz kannal, Miskolci S�t�n Manccsal dolgozom. Csepp val�ban csepp, mind�ssze 9 kil�s j�sz�g, k�nnyen sz�ll�that�, k�nnyed�n mozog a romokon, �s ak�r egy 20-30 centis �regen �t is be tudja juttatni a t�l�l�s kell�keit - �lelmet, vizet, eleml�mp�t, r�di�t - a szerencs�tlen�l j�rt emberhez. Mancs m�r 12 orsz�gban j�rt velem, mindenre ki van k�pezve, ami a ment�shez sz�ks�ges, b�rmilyen k�zegben, jelzi az �l�ket �s a halottakat. - K�l�nleges a viszonya a kuty�khoz? - Egy�tt kell �lni a kuty�val, m�sk�pp nem megy. Nem iszom, nem doh�nyzom, a kutya a szenved�lyem. Csepp reggel hatkor az �racs�rg�sre hozza a papucsot, �s m�r tudja, milyen l�bbal keltem fel. Arra is megtan�tottam �ket, hogy se a vad�llatokat, se a macsk�kat ne b�nts�k. Tr�ningre mostan�ban m�r nincs id�, annyi az esem�ny. Janu�r 25-�n m�r n�gy bevet�sen voltunk t�l. - A legk�l�nlegesebb �lm�nye? - Nincs ilyen. Minden ment�s k�l�nleges szitu�ci�, mindegyikb�l m�s ragad meg az emberben. Sajnos, a m�lt �vben sok helyen - Egyiptom, Olaszorsz�g, T�r�korsz�g - m�r nem tudtunk seg�teni, csak trag�di�kat l�ttunk. Ez mindig elszomor�t benn�nket, s arra t�reksz�nk, hogy a j�v�ben hamarabb siker�lj�n oda�rn�nk.... L�szl�t a csal�dja ilyennek fogadja el. Vele azt is, hogy felszerel�sre, utaz�sra �s minden egy�bre a csal�di kassz�ba kell ny�lni. Hi�ba pr�b�lkoztak, �llami t�mogat�st nem kapnak, pedig �llami feladatot l�tnak el, a rend�rs�g is gyakran ig�nybe veszi seg�ts�g�ket elt�nt szem�lyek keres�s�n�l, �s egy ment�kutya munk�ja legal�bb sz�z ember�vel fel�r. Sok orsz�gban vannak hivat�sos ment�kuty�sok, fenntart�suk az �llami k�lts�gvet�sb�l t�rt�nik. A magyar speci�lis ment�k id�k�zben vil�gh�r�ek lettek. Hi�ba. Magyarorsz�gon - �gy t�nik - erre m�g nem futotta sem a p�nzb�l, sem a figyelemb�l. - Ut�np�tl�s? - Ut�np�tl�s? - k�rdez vissza Leh�czki L�szl�. - Ma m�g az is gond, hogy a saj�t kuty�ink ut�np�tl�s�t hogyan oldjuk meg, az anyagi helyzet�nk ugyanis egyre romlik. Ami pedig az embert illeti, aki nem tudja �t�rezni a m�sik ember baj�t, az bele se kezdjen! De ha valaki m�r eljut egy bizonyos kapcsolatszintre a kuty�j�val �s a versenysportban is, az lehet a kiindul�s. Azt�n keressen meg minket, �s a t�bbit b�zza r�nk. Sosem a kuty�kkal van a baj, hanem az emberrel. A kutya a l�lek t�kre. Mutasd a kuty�dat, megmondom ki vagy! Nap mind nap k�z�s leveg�t kell sz�vnunk A 32 �ves ajkai Kulcs�r J�zsef eredeti foglalkoz�sa asztalos �s forma�nt�, hetedik �ve tagja a Magyar Speci�lis Ment�k sz�kesfeh�rv�ri csapat�nak, ahov� a tatab�nyai Suta Istv�n �s Pavelcze L�szl� p�ld�ja vonzotta. El�sz�r idegenkedtem a dologt�l - vallja be -, de t�bb nemzetk�zi kutyaversenyen val� r�szv�tel ut�n �gy d�nt�ttem, hogy megpr�b�ljuk a lehetetlent. T�bb tanfolyamot v�geztem Miskolcon, kutya n�lk�l �s kuty�val, els�sorban a t�j�koz�d�st tanultuk meg mindenf�le k�r�lm�nyek k�z�tt �s mindenf�le terepen, a romok k�z�tt a t�l�l�k megkeres�s�t, kiemel�s�t, az els�seg�lyt. - Ki volt a "tanul�p�rja"?- Boby, a csal�d kedvence, a hat�ves, v�r�s ordas n�metjuh�sz kan kutya. Pici kor�t�l nevelem, mert az ember �s a kutya k�z�tt olyan kapcsolatnak kell lennie, hogy azonnal �rtsem a jelz�seit, k�z�lhesse velem, amit az �szt�nei s�gnak. Nap mint nap k�z�s leveg�t kell sz�vnunk ahhoz, hogy szinte kital�ljuk egym�s gondolatait. Ez�rt is gyakorolunk hetente egy-k�t alkalommal erd�n, mez�n, elhagyott b�ny�k vagy romok k�rny�k�n, a honv�ds�g vagy a polg�ri v�delem ter�letein, z�rt �p�leteiben. Ilyenkor el�fordul n�ha, hogy az �llat adott pillanatban nem �gy viselkedik, ahogy az ember szeretn�. Megriad valamilyen v�ratlan zajt�l, esetleg f�l is. �les helyzetben azonban a kutya tudja, hogy nem szabad f�lelmet �reznie, mert az �tragadhat a gazd�j�ra is. M�rpedig a nyugalom a legels� szab�ly. A saj�t t�l�l�s��rt is k�zd az �llat �s az ember is - mondja, ilyen sorrendben. - Milyen bevet�s-eml�keket �riz? - Sz�momra legeml�kezetesebb az ausztriai b�nyaoml�s marad. M�g mindig figyelem a h�reket, mert az a t�z ember m�g mindig a f�ld alatt van, aki az egyetlen lent rekedt�rt elindult. Tizenegy csal�d nem tudta megadni a v�gtisztess�get szereteteinek. E f�l�tt ma sem tudok napirendre t�rni, hiszen m�r a m�sodik napon a helysz�nen voltunk. De nyilv�n volt valami oka a b�nyavezet�s�gnek, hogy ne higgyen a t�l�l�ket jelz� kuty�knak. A bajba jutottak mindig sz�m�thatnak r�juk, �ket viszont nem k�nyeztetik el holmi hivatalos anyagi t�mogat�ssal. - A polg�ri v�delmet kiv�ve eddig m�g nem volt p�lda r�, se megyei, se orsz�gos szinten - mondja Kulcs�r J�zsef. - Egyel�re csak saj�t magunkra sz�m�thatunk, �s tov�bbi csal�di bonyodalmakra, mert ha menni kell, megy�nk, s ez a j�vedelem egyharmad�t elviszi. Boby nem csak ment�kutya �s h�z�rz�, de "mell�kfoglalkoz�sban" a gazdival egy�tt szem�ly- �s vagyonv�d�, mert a p�nzt valahonnan el� kell teremteni. - Kiket fogadnak be maguk k�z�? - Alkalmas embereket, alkalmas kuty�kkal. De mi is pr�b�lunk ment�kuty�kat nevelni. �n p�ld�ul Boby fedeztet�s�b�l. �prilisra v�rjuk az esem�nyt, de hogy sz�letnek-e "igazi" ment�kuty�k, csak egy�ves koruk k�r�l der�l ki. Kulcs�r J�zsefnek k�t kisfia van. B�szk�k a pap�ra, de szomor�ak, ha menteni kell mennie, mert tiszt�ban vannak vele, hogy �t is, Bobyt is �rheti trag�dia. Alig v�rj�k, hogy megn�jenek - hat- �s nyolc�vesek - �s apjuk nyomdokaiba l�phessenek. Az ind�ttat�st: ember �s �llat szeretet�t, az �nfel�ldoz�st - az otthon leveg�j�vel sz�vj�k magukba Miskolci Speci�lis Felder�t� �s Ment�csoport�rt K�zalap�tv�ny Sz�mlasz�m: 10402764 – 27... – 00000000 Kereskedelmi �s Hitelbank Rt. 3530 Miskolc, Sz�chenyi u. 88.

Sziasztok. :) Mostant�l neki �llok rajzolni �n is, �s csin�ltam egy oldalt ahov� felt�lt�m a rajzaim, ha gondolj�tok n�zzetek be itt a c�m: http://liptonhorse.deviantart.com/ k�sz�n�k mindent Fant��nak *_* <3

Sziasztok emberek. Ezt azoknak �zenem akik fent vannak nekem msn-en! A hehe.ny-s azon�sit�mat msn-emet felt�rt�k, oda ne irjatok mert csak keverik a h�lyes�geket, �s tudom is kivolt az egyik bar�tn�m aki tudta a jelszavam mert bevallotta nekem, csak nem tudom mi�rt csin�lta, valahogy megv�ltoztatom a jelsz�t, de nem vegy�tek komolyan amit irnak nektek a nevemb�l, mert h�lyes�geket irnak vagy mondanak nem sok�ra megk�rem az unokates�m hogy segitsen megv�ltoztatni a jelsz�t mert �n nem tudom hogy kell �j msn-re meg nem akarom az id�m vesztegetni, szoval hamarosan �jra j�v�k addigis besz�lgessetek a bar�tn�mmel aki felt�rt. X3 :/

Minden szuka, az ivarz�s ut�n �lvemhesnek tekinthet�, hiszen hasonl� hormon�lis �llapotba ker�l, mint a vemhes �llatok. Az, hogy az �lvemhess�g t�netekben is megjelenik-e, egyedenk�nt v�ltozik. A tacsk�kn�l p�ld�ul gyakori t�net. Hogyan seg�ts�nk kedvenc�nknek, hogy min�l gyorsabban megsz�njenek a t�netei? Az �lvemhess�g eredete a n�st�nyfarkas �letm�dj�ra vezethet� vissza. A falka vez�rszuk�j�nak ugyanis nem volt ideje, hogy a saj�t k�lykeit felnevelje, ez�rt m�s, nem vemhes�lt szuk�kra b�zta �ket. A p�tmam�k szervezet�ben egy, a tejelv�laszt�st serkent� hormon (prolaktin) kezdett termel�dni, amely az anyai �szt�n�ket is feler�s�ti. kutya j�t�kokkal Az �lvemhess�g teh�t egy �llapot, amely a hormon�lis szab�lyoz�s zavara k�vetkezt�ben fordulhat el�. a prolaktinszint minden szuka kuty�ban megemelkedik a t�zel�skor, csak nem minden esetben okoz t�neteket. Ilyenkor a petef�szekben kialakul� s�rgatest csak r�szlegesen fejl�dik vissza �s a szuka kutya ill. n�st�ny macska a t�zel�st (ivarz�st) k�vet� n�h�ny h�t de, k�r�bel�l 2 h�nap ut�n a vemhess�gre jellemz� t�neteket mutatja, pedig a vemhess�gr�l sz� sincs. Az �lvemhess�g t�netei a kedvenc�nk�n: Az �lvemhess�g sor�n nemcsak testi, hanem pszich�s v�ltoz�sok is �szrevehet�k az �llaton. 1. Az ivarz�s ut�n m�r ak�r 30 nappal megindulhat a tejelv�laszt�s, �s a tejk�pz�d�s megindul�s�val a duzzadt eml�kben gyullad�sos folyamatok is elindulhatnak, amelyek f�jdalmasak. 2. A has t�rfogata megn�het. 3. A n�st�ny �llatok nyugtalanok, s�t�t helyet keresnek, vackot �p�tenek, a sz�vetb�l k�sz�lt j�t�k�llatokat, valamint m�s t�rgyakat is maguk al� gy�jtenek, ezeket azt�n k�lykeikk�nt d�delgetik, esetleg v�delmezik. T�vhit az, hogy ha �lvemhess�gre hajlamos kuty�nk egyszer-k�tszer m�r sz�lt, akkor t�bbet nem lehet �lvemhes. 4. Az �lvemhess�g t�netei k�z�l szinte a leggyakoribb a "bab�z�s" az apr� j�t�kokkal. 5. Az eml�k gyakori nyalogat�sa. 6. Extr�m esetben ak�r fals sz�l�si f�j�sok is jelentkezhetnek. A t�netek intenzit�sa azonban sz�les sk�l�n mozoghat. kutya j�t�kkal Mit tegy�nk, ha a kedvenc�nk �lvemhes? Ha az �lvemhess�g jeleit vessz�k �szre a kuty�nkon, vagy macsk�nkon, akkor forduljunk orvoshoz. A gy�gyszeres ter�pia elkezd�se el�tt az orvos m�rlegeli az �llapot s�lyoss�gi fok�t, �s a beavatkoz�s esetleges mell�khat�sait. Ha sz�ks�ges, akkor ad megfelel� gy�gyszereket az �llapot kezel�s�re, �s 1-2 h�t alatt a t�netek meg is sz�nnek. Enyh�bb esetekben az �lvemhes kutya kezel�s�nek 3 m�dja: 1. a d�delgetett, begy�jt�tt j�t�kok, t�rgyak megvon�sa 2. a sok mozg�s, nagy s�t�k, gyakori futtat�s 3. az id�szakos di�t�s t�pl�l�s megsz�nteti a t�neteket. A tejelv�laszt�s megindul�sa eset�n h�v�s, b�rvizes, kamill�s borogat�s enyh�ti a t�neteket. Fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a kuty�nk a saj�t eml�j�t szopogassa, nyaldossa, hiszen ez a tejtermel�d�st fokozza. A hormonszint cs�kken�s�vel a t�netek is elm�lnak.

Az Aujeszky-f�le betegs�g els�sorban a h�zi�llatok betegs�ge, de vadon �l� �llatok is megkaphatj�k. A veszetts�ghez hasonl� t�netekkel j�r� v�rusos betegs�g a kuty�kn�l �s a macsk�kn�l mindig hal�los kimenetel�. Az �lveszetts�g els�sorban a h�zi�llatok betegs�ge, de vadon �l� �llatok is megkaphatj�k. A veszetts�ghez hasonl� t�netekkel j�r� v�rusos betegs�g a kuty�kn�l �s a macsk�kn�l mindig hal�los kimenetel�. A v�rus az embert nem beteg�ti meg. Kedvenceink nyers sert�sh�s vagy patk�nyok elfogyaszt�s�val fert�z�dhetnek. beteg cica, beteg macska, �lveszetts�g Aujeszky-f�le betegs�g (�lveszetts�g) Aujeszky-f�le betegs�g (�lveszetts�g) t�netei A k�rokoz� a l�tsz�lag eg�szs�ges sert�sben is jelen lehet. Ha ilyen sert�sh�st (f�leg g�g�t) a kutya vagy a macska elfogyaszt, r�vid id�n bel�l megbetegedhet. Az els� t�netek �ltal�ban 3-4 nappal a k�rokoz� szervezetbe ker�l�s�t k�vet�en jelentkeznek, �s f�leg az idegrendszeri t�netek domin�lnak. A kuty�k ingerl�kenyekk� v�lnak, ny�lfoly�s, bizonytalan j�r�s alakulhat ki. Jellemz� t�net a k�m�letlen vakar�z�s, amely kezdetben a sz�jsz�glet �s a fej t�j�k�n, k�s�bb az eg�sz testen megfigyelhet�. A vakar�z�s olyan m�rt�ket is el�rhet, hogy a kutya b�rdarabokat harap ki mag�b�l, illetve esetenk�nt �ncsonk�t�sok is lehets�gesek. Az �lveszetts�gn�l a veszetts�ggel ellent�tben �llkapocsb�nul�s nem alakul ki. A beteg �llat 1-2 napon bel�l b�nul�sos t�netek k�z�tt elhullik. Macsk�kban felt�n� a b�s�ges ny�lz�s, a keserves ny�vog�s, a pupill�k egyenl�tlen t�gass�ga �s esetleg izomg�rcs�k jelentkez�se. A megbetegedett macsk�k is kiv�tel n�lk�l elhullanak.A betegs�get kuty�kon �s macsk�kon nem lehet gy�gy�tani, ez�rt a megel�z�sre kell fektetni a hangs�lyt. Sert�sh�st vagy bels�s�geit kiz�r�lag f�zve vagy s�tve adjuk kedvenceinknek. Sert�s- �s vaddiszn�h�st nyersen etetni nem szabad! Megb�zhat� vakcin�s v�delem nem �ll rendelkez�sre.
Bye: haziallat.hu/macska

Most vizsg�ljuk meg a puli haszn�lati teny�szt�s�nek aktu�lis helyzet�t, �s a haszn�lhat�s�g�nak gondolat�t �ltess�k �t a mai val�s�gba, megk�zdve a v�rm�rs�klet figyelembev�tel�vel t�rt�n� teny�szt�s probl�m�ival, kicsit megvetve l�nunkat a teljes�tm�nyorient�lt p�ros�t�sok sziget�n. Ehhez ny�jtanak seg�ts�get a mostani sorok. A puli haszn�lati teny�szt�se �seink �r�ks�g�hez h�ven, mar�knyi teny�szt� tudatosan v�llalja �s val�s�tja meg a haszn�lati �rt�keket meg�rz� puliteny�szt�st. Sokkal nehezebb ezt v�grehajtani, de felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy a puli haszn�lati fajta maradjon Magyarorsz�gon �s az eg�sz vil�gon. Ezeket a teny�szt�ket a legszebb �s egyben a legjobb kutya kiteny�szt�s�nek maximalizmusa hajtja. Ehhez viszont komplex, egym�sra �p�l� felt�telrendszer kialak�t�sa �s alkalmaz�sa sz�ks�ges. Ennek a rendszernek az elemei t�bbek k�z�tt a cs�p�iz�leti diszpl�zia szur�s, az ut�dellen�rz�s �s a v�rm�rs�kletre, k�pess�gekre is kiterjed� teny�szszemle. Ennek az �sszetett rendszernek a kialak�t�sa m�g gyermekcip�ben j�r haz�nkban a pulin�l. Sajnos m�s fajt�k rossz p�ld�i is bizony�tj�k, hogy akik nem t�rekszenek e rendszer megval�s�t�s�ra, mert sz�ks�gtelennek tartj�k, azok a k�nnyebben j�rhat� utat v�lasztj�k ugyan, de nem tesznek m�st, mint j�tszanak azzal a fajt�val, melyet a haszn�lat alkotott �s melyet �seink kitart� munk�ja �rz�tt meg napjainkig a kuty�k kir�lyn�j�nek. F�jdalmas kimondani, de bizony�tott t�ny, hogy a k�llemi teny�szt�s mind�ssze m�sodlagos jelent�s�ggel b�r, hiszen a megjelen�si form�nak kell igazodnia a haszn�lhat� jellemhez, �s nem ford�tva. P�ldak�nt a m�r j�l ismert sz�ke n� eset�t eml�ten�m, aki minden viccben csodasz�p, de rettenetesen buta. A csod�latos k�ls�nek, a t�k�letes megjelen�snek �rtelmes bels�t kell takarnia. M�sk�l�nben a sz�ke n� �tj�ra l�phet�nk, aki csak az els� megsz�lal�sig sz�p. Biztos�tani kell az eg�szs�ges, haszn�lhat�, a standardban le�rtaknak bels� tulajdons�gaiban is megfelel� puli teny�szt�s�t. A puli�t, aki vil�gszerte kiv�vta �s napjainkig megtartotta �s vezet� poz�ci�j�t... A legfontosabb szerepe a teny�szszeml�nek van. Oroszl�nr�sze van abban, hogy a rohaml�ptekben fejl�d� fajta ne v�ljon d�szkuty�v�. A k�llem mellett vizsg�lni kell az egyedi idegrendszert �s annak stabilit�s�t, a kiegyens�lyozotts�got. Ennek bevezet�se nagyon neh�z, de megadn� az els� l�k�st, az �rdekl�d�s felcsig�z�s�t. A divatkuty�t �s a munk�ra sz�letett kuty�t egy kuty�ban, a puliban kell egyes�teni, ami hatalmas feladat, de ha ez a f� c�l, akkor a siker biztos �s tart�s lesz. A kidolgoz�sig, a bevezet�sig mar�knyian figyelik, szelekt�lj�k a bels� �rt�keket, a v�rm�rs�kletet. A puli munkavizsg�ra nem k�telezett fajta, de sz�mos p�lda bizony�tja alkalmass�g�t. Az oly n�pszer�v� v�lt fajta munkak�pess�g�nek kipr�b�l�sa, bizony�t�sa egym�st�l elt�r� k�r�lm�nyek k�z�tt, neh�z feladat de ann�l nagyobb lelkesed�ssel folyik. A haszn�lati pulib�l, terel�nkb�l m�ra m�r korunk egyik legkiteny�sztettebb, k�llem�t tekintve az ide�lishoz legk�zelebb �ll� sportkutya lett. Ez j� kiindul�pontot jelenthet �s jelent a leghaszn�lhat�bb t�pus kialak�t�s�ra. L�trej�tt ugyanis egy sz�m�ban is, homogenit�s�ban is tekint�lyt parancsol� popul�ci�, amely megfelel� szelekci�s b�zist jelenthet. Az �llom�nyt szigor� teny�szt�si elvek �s szab�lyok alkalmaz�s�val jelent�s min�s�gi szintre emelt�k. Mindez a v�rm�rs�kletet illet�en is bizony�that� volna. Ez lenne az �j nyit�s a vil�g trendje fel�. A pulival foglalkoz� teny�szt�k, kedvel�k, tart�k sz�m�ra k�vetend� p�ld�t mutatnak azok, akik tehets�g�ket, idej�ket, energi�jukat a fajta �rdek�nek szentelik. �nk�nt �s non-profit alapon, hogy a puli "tartalm�val" foglalkozzanak. Ez a folyamatos min�s�gi javul�s garanci�ja. De csak annyit szabad megk�vetelni, amire a jelen lehet�s�gei mellett �p�teni lehet �s tudni kell azt is, hogy a k�vetelm�nyek szigor�b�l mennyit lehet engedni. Csak a fokozatoss�g, a fokozatos szigor�s�g vezethet a t�k�letess�ghez. Korunkban a puli teny�szt�s�nek szervezetrendszere stabiliz�l�dott �s a fejl�d�s, nemes�t�s stabilit�s�nak meg�rz�se j�, biztos kezekben van. A k�ls� megjelen�sben el�rt eredm�nyek min�s�gi szintje, annak ellen�rz�se-szervez�se vitathatatlan, �s a megfelel�n�l l�nyegesen jobb. A k�vetkez� min�s�gi el�rel�p�st a le�rtak jelenten�k. Mint mindenben, itt is a hivatalosan r�gz�tett "nagy" dolgokat kezdeti, botladoz�, t�rekv�, �t teremt�, lelkes l�p�sek el�zik meg. Ezeket a kezdeti l�p�seket teszik meg azok, akik a pulit kipr�b�lj�k �s haszn�lj�k a ny�jterel�sben, az agility p�ly�n a sportban, illetve kik�pz�s sor�n, �rz�-v�d� munk�ban vagy a ma egyre n�pszer�bb dog-dancing st�lus�ban... Tartalomhoz a forma A sportkuty�k teny�szt�se mer�ben m�s teh�t, mint a munkakuty�k teny�szt�se, de a kiindul�si alap ugyanaz. C�lnak, alapvet� j�v�k�pnek kell lennie a kiegyens�lyozott, magabiztos, nyitott v�zen szelekci�j�nak a puli term�szet�nek ide�liss� t�tel�ben. A munka pulinak tiszta agy�nak kell maradnia minden k�r�lm�nyek k�z�tt. Ez hatalmas munk�t, sokszor zs�kutc�k f�rads�g�t r�ja az erre v�llalkoz�kra. A haszn�lati kutyateny�szt�nek mindenekel�tt hat�rozott, ellentmond�st �s megalkuv�st nem t�r�, konkr�t teny�szt�si szelekci�s programmal kell rendelkeznie mindenek el�tt. Ismernie kell teny�szt�si szigor�s�g�nak hat�rait, illetve szelekci�s sziszt�m�val kell rendelkeznie. mint teny�szt�si tervvel. Tudnia kell, milyen tulajdons�gokat akar r�gz�teni, er�s�teni �s miket k�v�n hossz� t�von v�ltoztatni, jav�tani. Tudom, mindez egybecseng a sportteny�szt�s k�v�nalmaival - csak ne feledkezz�nk meg arr�l, hogy a bels� adotts�gok val�ban jobban �r�kl�dnek, de jobban befoly�solhat�k is a k�rnyezet �ltal. A szelekci�s munka l�nyegesen nehezebb. Egyetlen ball�p�s �s t�ved�s hossz� id�re megbosszulja mag�t, r�ad�sul r�gt�n nem is �szrevehet�. A munka neh�zs�g�t t�bb t�nyez� is fokozza. Egyr�szt bebizonyosodni l�tszik, hogy sajnos a bels� �rt�kek pozit�v mivolta nem �ll mindig �sszhangban a k�llemi adotts�gok gy�ny�r�s�g�vel - s�t sok esetben, mikor a teny�szt� r�tal�l ide�lj�ra, akkor der�l ki, hogy nem lehet sz�ps�gv�rom�nyos, mert mondjuk �pp a m�ret als� hat�ra vagy fejar�nyai t�ltol�dnak a k�v�natoson. A m�sik probl�m�t pont a puli �kess�ge, a sz�re okozza. A birk�k mellett dolgoz� pulit�l a legnagyobb er�fesz�t�sek ellen�re sem v�rhat� el, hogy f�ldig �r� k�nt�se legyen. Tincsei k�zt szalma, t�rek �ktelenkedik az ist�ll�ban �s bog�ncs, tokl�sz a legel�n. �sszel �s tavaszszal, kihajt�skor �s beist�ll�z�skor a ny�j mellett n�lk�l�zhetetlen, viszont a has�tott juhk�rm�k �ltal feldagasztott s�rt�l f�rtjei szennyez�dnek, nemezesednek. Ez a folyamat a kik�pz� p�ly�kon m�g csak-csak elker�lhet� de ott m�s probl�m�k ad�dhatnak. Egy apportoz� �s egy �rz�-v�d� pulinak szint�n dolgoznia kell, ha minden k�t�l szakad is. Az apportfa er�s�ti a kutya �llkapcs�t �pp�gy, mint a csib�szkar, de gondot is okozhat. Ha az akad�ly ugr�sakor az apportfa beakad, ha a fog�skor a csib�szkar fesz�t�sre nem enged, bizony akkor el�fordul, hogy let�rik egy fogdarab. Agility sportban az a gond, hogy a m�ret szerinti akad�ly magass�g teljes�t�se k�zben a puli nagy sz�re okoz ver�hib�t �s emiatt j�r pontlevon�s. Mindezek h�tk�znapi gondok, de ezek a sz�ps�gviadalon visszavetik az es�lyeket. K�vetkezm�nyk�nt minden munka�gazatban megny�rj�k a pulit. A ny�r�s �s a felsorolt okok miatt haszn�lati puliteny�szt�k keveset t�r�dnek a k�llemmel, sokkal ink�bb a fajta eg�szs�g�vel, kisug�rz�s�val. K�vetkeztet�sk�nt m�gis azt kell levonnunk, hogy a k�t ir�nyzat soha nem szakadhat el egym�st�l �s nem lehet elv�lasztani �ket. Nemcsak a m�r id�zett "tartalomhoz a forma" elv megtart�sa miatt, hanem m�s fajt�k p�ld�j�n okulva a k�s�bbi, j�v�beli neh�zs�gek elker�l�se v�gett. A puli teny�szt�s�nek c�lja soha nem lehet k�t v�ltozat kialak�t�sa, egy k�llemi pomp�j�ban gy�ny�r� �s egy bels� �rt�keiben p�ratlan v�ltozat kiteny�szt�se. Sokkal ink�bb egy t�k�letes, k�lsej�ben �s belsej�ben egyar�nt egyed�l�ll� puli nemes�t�se... Mit mi�rt? Mint fentebb utaltam r�, fontos a munkakutya-teny�szt�s sor�n - s�t a legfontosabb - a k�llem meg�t�l�se, b�r�lata. A v�rbeli munkakuty�sok sz�j�b�l mindig hallani, hogy mindez m�sodlagos egy-egy j� bels� tulajdons�g �rt�ke mellett. Ez l�nyeg�t tekintve �gy is van, csak nem szabad elfelejteni a "mit mi�rt?" elvet. Azzal is tiszt�ban vagyok, hogy a haszn�lati pulival foglakoz�k /igaz sokszor titkon/ t�r�dnek evvel �s figyelik az aktu�lis szab�lyokat, v�ltoz�sokat. Mert egyetlen dolgoz� puli sem jelenhet meg �polatlanul egy terel�versenyen, az agilityp�ly�n, illetve a munkavizsg�n. A t�rt�net akkor teljes �s akkor kerek, ha egy j�l szerepl�, teljes�t� kutya k�llem�ben is elismer�st �rdemel. Visszat�rve a "mit mi�rt?" elvre: egy-egy fajta standardja �s k�l�n�sen a puli� annak jegy�ben sz�letett, hogy a haszn�lat sor�n szelekt�l�dott �s kialakult k�ls� �s bels� tulajdons�gokat r�gz�tse. Pulink teh�t nem a tervez� asztalon megsz�letett gondolat megval�sul�sa, hanem fajtale�r�sa a gyakorlat sor�n kialakult "megjelen�s asztalon" t�rt�n� r�gz�t�se. Aki a standardnak akar min�l jobban megfelelni, az nem tesz m�st, mint a fajta r�gz�tett tulajdons�gainak pr�b�l eleget tenni. A k�llemi b�r�lat teh�t munkakuty�kn�l is nagyon fontos. A b�r�latok a fajtale�r�s tud�s�nak birtok�ban a k�zhiedelemmel ellent�tben legt�bbsz�r nem a ki�ll�t�sokon �s a teny�szszeml�ken sz�letnek, sokkal ink�bb egy-egy teny�szt� priv�t m�hely�ben. Ez�rt van sz�ks�g a saj�t �llom�ny saj�t b�r�lat�ra. Ez azonban nem mehet m�sk�pp, csak ha a standardot megfelel�en �rtj�k �s �rtelmezz�k. A k�llemb�r�lat sor�n teh�t a sz�ps�g fogalm�nak els�sorban funkcion�lis �rtelmez�st kell kapnia t�l az eszt�tikai szempontokon. A be�ll�t�son k�v�l a mozg�s k�zben t�rt�n� b�r�lat is ezt a t�nyt sugallja. A sz�ps�ges puli teh�t a standard szerint anat�miailag j�l fel�p�tett, izomzata kidolgozottan fesz�l�, mozg�kony �s eg�szs�ges �gy testileg, mint lelkileg. A b�r�lat sor�n teh�t meg�t�l�sre ker�l az ar�nyoss�gon, sz�rzeten, anat�miai t�k�letess�gen t�l a saj�tos karakter is. A k�ls�leg sz�p, teh�t rosszul dolgoz� puli t�vhiedelm�nek eloszlat�s�ra vegy�k figyelembe a k�vetkez�ket. Az idegrendszeri hib�kon t�l az alkati rendelleness�gek is k�rosak a munkav�gz�sre. Csak alkatilag megfelel� pulib�l v�lhat megfelel� munkakutya. A b�r�lat sor�n pedig a legjobb munkak�pess�get val�sz�n�s�t� alkatot r�szes�tik el�nyben. A k�t dolog teh�t egym�snak ikertestv�re, kieg�sz�t�je. A teny�szszemle �s a ki�ll�t�s k�z�tti els� k�l�nbs�g, hogy a teny�szszeml�n nincs sorrendis�g. A b�r�nak a min�s�t�s sor�n egyforma m�rc�t kell alkalmaznia. Teny�szszeml�n nem kifog�solhat� p�ld�ul egy szoptat�s miatt levetk�z�tt sz�rtakar�, m�g ki�ll�t�son a versenyz�t l�nyegesen visszavetn� helyez�s�ben. A b�r�latok sor�n a b�r� a tev�kenys�g�vel a teny�szt�st befoly�solja, a teny�szt� szervezet c�lkit�z�seinek megval�sul�s�t szolg�lja. Az a b�r� j�r el helyesen, aki minden hib�t felismer, felder�t �s minden el�nyt felm�r, majd a hib�kat �s az el�ny�ket rangsorolja. A fontosabb tulajdons�gokat �ll�tja el�t�rbe �s �sszeveti a hib�k �s er�nyek fontoss�g�t. Ennek alapj�n alakul ki a szerepl� pulik �rt�krendje mely a v�geredm�nyt adja. Egy b�r�lat nem lehet t�l hibafelt�r�, de t�l magasztal� sem. A b�r� munk�ja nyilv�noss�g el�tt zajlik �s d�nt�s��rt � a felel�s. Szerencs�re egyre kevesebb esetben tal�lkozunk titokzatoskod�ssal. Az igazi b�r� tekint�ly�t nem csorb�tja ha a k�z�ns�gnek megmagyar�zza a hib�kat �s felh�vja a figyelmet az el�ny�ss�gekre. �gy lehet egy b�r�lat kiv�l�an alkalmas az ismeretterjeszt�sre. �gy ismerhet� meg a legjobban a mit mi�rt. Minden teny�szt�nek, a munkakutya-teny�szt�nek is fontos az, hogy tudj�k meg, mely tulajdons�gok k�v�natosak, fontosak, mely hib�k s�lyosak, l�nyegesek. Arr�l nem is besz�lve, hogy egy hangos b�r�lat a "ringkibicek" sorait is ritk�tja - s�t szubjekt�v v�lem�nyek helyett objekt�v d�nt�st k�n�l. Tanuls�gk�nt, ha kiss� nyersen hangzik is, de igaz: minden kuty�nak van hib�ja, �s hib�tlan kuty�k csak a mes�ben sz�letnek. M�sr�szt az az ember, aki nem k�v�ncsi a saj�t kuty�ja hib�j�ra, az nem teny�szt�! Igenis a hib�kb�l tanulunk, az visz benn�nket el�bbre a fejl�d�s �tj�n. Ha valaki a re�lisan felm�rt hib�k /nem rendelleness�gek/ elmond�s�t nem seg�t� sz�nd�kk�nt fogja fel, hanem megs�rt�dik, az �lomvil�gban �l, a saj�t kuty�ja �lomvil�g�ban. Mivel minden teny�szt� elk�pzel�se m�s �s m�s, mivel minden ember, minden teny�szt� m�st tart fontosnak saj�t �rt�krendje szerint, ez�rt a hib�kat, kedvez�tlenebb dolgokat is elt�r� m�don �ll�tjuk rangsorba �s vessz�k figyelembe saj�t teny�szt�i munk�nk sor�n. Megpr�b�ljuk a dolgokat �sszef�s�lni, re�lisan �s glob�lisan l�tni oly m�don hogy a leend� p�ros�t�st, illetve az ut�dok sz�m�ra kiv�lasztott kant is ezek szerint v�lasszuk meg. Messzemen� k�vetkeztet�seket levonni egy k�ly�k viselked�s�b�l, k�llem�b�l nem lehet, de az �rulkod� jelek sz�munkra helyes utat mutathatnak. Hozz� kell tennem, hogy a megl�v�, nem t�k�letes dolgok ellen�re �r�mmel t�lt el. mikor j�zan kritikus v�lem�nyeket kapok. Mert megpr�b�lva glob�lisan gondolkodni, a jav�tand� tulajdons�gok kedvez�bb� t�tele �rdek�ben kell p�roztat�sakor a kanokat megv�lasztani. A leend� kan azokon a sz�ntereken legyen er�sebb, amiket jav�tand�nak �t�l�nk. Senkinek nem lehet c�lja egy mindenki sz�m�ra t�k�letes kutya kiteny�szt�se ann�l az egyszer� okn�l fogva, mert ez lehetetlen. Minden igazi teny�szt� t�rekv�se egy saj�t arculat kialak�t�sa, amivel lehet�v� teszi, hogy az �ltala kiteny�sztett kuty�k miben �s mennyiben legyenek m�sok, esetleg jobbak, mint a t�bbi teny�szt� kuty�i, mi�ltal a v�lasztott fajta t�rt�nelm�ben, teny�szt�si t�rt�net�ben maradand�, kit�r�lhetetlen lenyomatot is hagy �s el�seg�ti a fajta fejl�d�s�t.

HIRDET�S

Hazai k�dexirodalmunk egyik legbecsesebb eml�ke, az �gynevezett K�pes Kr�nika (1358), mely egyben egyik legkor�bbi c�meres eml�k�nk is.Ebben t�bbek k�z�tt fellelhet� Huntnak (29. old./ f 15a), a Szent Istv�n kir�lyunk alatt betelep�lt Hont-P�zm�ny (Hunt-Paznan) nemzets�g egyik n�vad� �s�nek �br�zol�sa, amint egyik kez�ben egy h�romszor v�gott t�rcsapajzsot tart, melynek k�z�ps�, v�r�s mez�j�ben, feh�r kutyaf� l�that�, csak�gy, mint a m�sik kez�ben tartott z�szl�s kopj�n. A kutyaf�, ellent�tben a k�dex t�bbi eb �br�zol�s�val, val�j�ban nem alkalmas a fajta meghat�roz�s�ra. csup�n az �llap�that� meg, hogy egy r�vidsz�r�, l�g� f�llel, enyhe stoppal, elkeskenyed� fanggal rendelkez� j�sz�g meg�r�k�t�s�vel van dolgunk, mely lehet ak�r kuvasz, ak�r vizsla, szelindek vagy kop� is. K�l�n �rdekess�ge ezen inici�l�nak, hogy a rendk�v�li precizit�ssal dolgoz� mini�tor, ki saj�t kor�nak �rt� �s pontos meg�r�k�t�je, "durva hib�t v�t". A nemzets�gnek ugyanis jobbra d�lt pajzsban holdsarl� hat�g� csillaggal, mely a foszlad�kkal �vezett sisakd�szen ism�tl�dik, a c�mere. Az okot egyes forr�sok abban v�lik megtal�lni, hogy a mini�tor nem ismerte a nemzets�g c�mer�t, s ez�rt a n�v etimol�gi�j�b�l, miszerint a n�met hunt-ot a Hunk sz�val azonos�tja, alak�tja ki azt. Eltekintve att�l, hogy Dr. Kar�csony J. - egy�bk�nt nem meggy�z� �rvel�se - a csal�dot olasz eredet�nek v�li, meg�t�l�sem szerint nehezen hihet�, hogy magyar mester�nk (Hertul fia, Mikl�s) ne ismerte volna a kor egyik h�res, h�rhedt oligarcha csal�dj�nak c�mer�t. Mivel Anjou uralkod�ink �s a csal�d k�z�tt - finoman sz�lva - nem volt mindenkor felh�tlen a viszony, a politikai sz�nd�kot sem z�rhatjuk ki, s �gy gondolhatunk a kuty�hoz k�thet� negat�v �rtelmez�sekre is. Nem hallgathat� el, hogy e felt�telez�st elfogadva, a k�dex sz�vege �s �br�zol�sa k�z�tti ellentmond�s egyben legkor�bbi eml�ke volna a t�rt�nelemi hagyom�ny �s az aktu�lpolitika �tk�z�s�nek. 2./ Beszterce-Nasz�d vm. c�mere; Miel�tt a csal�di c�merek r�szletesebb vizsg�lat�ba kezden�k, a k�zigazgat�sban el�fordul� heraldikai �s sphragisticai (pecs�ttani) eml�kanyag �ttekint�s�t tartom sz�ks�gesnek, hogy majd visszakanyarodva az alapokhoz, teljes terjedelm�ben �rt�kelhess�k a vizsg�lt ter�let szerte�gaz� volt�t. Z�r�jelben jegyzem meg, hogy az eddigiekben ismertetett pecs�tek c�meres �br�zol�saik ok�n, b�r megjelen�s�kben pecs�ttani, tartalmukban c�mertani eml�kek, elt�r�en a k�vetkez�kben ismertet�sre ker�l� anyagt�l. 3./ Kisz�cs pecs�tje; Ismert t�ny, hogy haz�nk sz�mos telep�l�sn�vvel rendelkezett �s rendelkezik m�g ma is, melyek a hajdani kir�lyi szolg�ltat� falvak ebekkel kapcsolatos tev�kenys�g�re utalnak (l�sd szerz� kor�bbi dolgozatai). Ezek n�melyike a nev�ben meg�rz�tt, honfoglal�s-kori "d" kicsiny�t� k�pz�vel kora �rp�d-kori keletkez�st enged felt�telezni. Ilyenek: Ag�rd, Si�ag�rd, Zempl�nag�rd, �sag�rd. M�sok csup�n a telep�l�s hajdani lak�inak k�telezetts�g�t �r�k�tik meg: Ebes, Vizsl�s. S van eset amikor a szolg�ltat� k�z�ss�g nemzetis�g�re tal�lunk utal�st: Kunpesz�r (kun sz�rmaz�s� pec�r). el�fordul tov�bb�, hogy a falu valamely egy�b okb�l jelen�t meg pecs�tj�ben ebet. V�g�l �rdekes metamorf�zis tan�i lehet�nk a t�rgyunk �ltal �rintett egyetlen v�rmegye eset�ben. Sajnos az eml�tett telep�l�sekn�l - csak�gy, mint a jelzett megy�n�l - korai c�merek, illetve pecs�tek nincsenek. A falvak st�tusza ugyanis nem indokolja �n�ll� c�mer vagy pecs�t birtokl�s�t, s k�s�bb, a kir�lyi birtok elapr�z�d�s�val h�b�ri tulajdonba ker�lve, lak�ik elvesz�tik m�g kor�bbi kiv�lts�gaikat is. 4./ Kerny�ja pecs�tje; Az erd�lyi Beszterce v�rmegy�b�l s a vele szomsz�dos, f�k�nt rom�nok �ltal lakott nasz�di hat�r�r ker�letb�l 1876-ban hozza l�tre a hatalom Beszterce-Nasz�d v�rmegy�t. Ennek els� c�mer�ben, az osztr�k �rdekeknek megfelel� "divide et impera (oszd meg �s uralkodj)" elv alapj�n t�mogatott, ekkor m�r �bredez� d�ko-rom�n elm�letre val� utal�sk�nt a pajzs bal oldal�n r�mai legion�riust, jobb oldal�n pedig a Romolust �s Remust szoptat� anyafarkast l�thatjuk, s term�szetesen a h�res "SPQR" fel�rat sem hi�nyzik. A c�mer k�s�bbi v�ltozat�n a r�mai aty�kra utal� bet�k m�r elt�nnek, a legion�rius v�r�s ruh�s, pusk�s vad�ssz� v�ltozik, kinek sziluettje ekkor m�g szinte azonos a kor�bbi r�mai harcossal, az anyafarkas hely�t pedig egy nyulat apport�roz� vad�szkutya veszi �t. A harmadik vari�ns szerint a vad�sz kez�ben m�r nincs puska, s a kor�bbiakt�l elt�r�en nem halad jobbr�l balra, hanem �ll �s balr�l jobbra tekint az apport�roz� eb fel�. 5./ Priglevicza-Szentiv�n pecs�tje; Telep�l�seink fennmaradt sphragisticai anyag�b�l sz�munkra k�l�n�s fontoss�ggal b�r azon h�rom B�cs-Bodrog v�rmegyei falu pecs�tje, melyeknek le�r�s�t a megye t�rt�nelmi t�rsulat�nak 1903. �vi �vk�nyve adja. A hagyom�nyos mez�gazdas�gi tev�kenys�get: n�v�nytermeszt�st �s �llatteny�szt�st folytat� falvak pecs�tjein az �let�kben oly jelent�s szerepet bet�lt� eszk�z�k k�z�tt a kutya is meg�r�k�t�sre ker�lt. Addig, m�g a fentebb vizsg�lt anyagban, s majd a csal�di c�merek sor�ban csaknem mindig vad�szkuty�k �br�zol�s�val tal�lkozhatunk, itt nyilv�nval�, hogy a szer�ny kivitel� v�setek a falusiak �ltal haszn�lt, tartott hajdani juh�sz ebek �s kever�kek k�p�t k�v�nj�k megmutatni. S noha semminem� fajta meghat�roz�snak sem lehetnek alapjai, m�gis a kor �rt�kes dokumentumai sz�munkra ezek az eltelt id�k folyam�n megkopott, s�r�lt pecs�tnyomatok. L�ssuk teh�t le�r�sukat! Kisz�cs: a legkor�bbi, s egyben a legjobb �llapotban r�nk maradt az eml�tettek k�z�l. A pecs�ten egy parasztembert l�tunk, ki jobbj�ban egy csom� b�zakal�szt tart, balj�ban sarl� van, l�b�n�l kutyaf�le �llat, s alatta az �vsz�m: 1759. Sig. Poss. Kisacs. Haszn�lva: 1778, 1783 �s 1798. A k�vetkez� Kerny�ja: a l�nyegesen rosszabb �llapot� pecs�ten egy �l�vel lefel� ford�tott sz�nt�vason szent p�sztor t�rdel, felette Isten szeme, el�tte kuty�ja (vagy b�r�ny?), m�g�tte egy �k�r van. Felirata: Poss. Kernyaia. 1768. Haszn�lva: 1780, 1786, 1816 �s 1844. V�g�l Priglevicza-Szentiv�n: a telep�l�s ma m�r igen nehezen kivehet� harmadik pecs�tj�n p�sztor helyett Szent R�kust l�thatjuk t�rdig felemelt ruh�ban, mellette balra kuty�ja, melynek alakja ma m�r igencsak nehezen vehet� ki. Felirata: Sig. Cum. Szt. Iv�n. Haszn�lva: 1787, 1826 �s 1828. 6./ Ebes c�mere; A Hajd�-Bihar megyei Ebes, kor�bban Ebesfalva, kora �rp�d-kori, XI-XII. sz�zadi, ma is lakott telep�l�s�nk. Jelenlegi c�mere az 1994. �vi �nkorm�nyzati rendelettel sz�letett meg. Kor�bbi c�mer l�t�r�l nincs adat. Sajn�latos, hogy a j� sz�nd�k� kezdem�nyez�s heraldikai szempontb�l kifog�solhat� eredm�nyhez vezetett. A le�r�s szerint ez�st sz�n� kutya sz�rk�re sz�nez�se ugyanis s�lyos hiba. TOV�BB?

El�sz�r is:

KATTINTS IDE NEM B�NOD MEG

a, �j dizi van, ami nekem eggy�tal�n nem tetszik! :( Rem�lem nektek igen, biztos hamarosan let�rl�m mert szerintem r�mes, borzalmas, egyszer�. Nos, ginan�k is megcsin�ltam a rendel�s�t, ingyen. Mert �n v�llaltam fel. De ilyen t�bb� nem fog el�fordulni senkin�l se! Am csin�ltam egy elvihet� dizit de pet source felirattal, mert el�sz�r ugy volt hogy ez lesz a dizi. XD De ez borzasztobb mint az el�z�. Szoval ennyi :) Amugy 14.-ek vagyunk a toplist�n :DDD k�szii :) 
Gina dizije:

Sziaa =) Hoztam Polaroidokat dizihez. :) Ha gondolj�tok vigy�tek el �ket. ;) Kattints a k�pre a nagyobb m�ret�rt!

Mi�rt van az, hogy amikor otthon vagyunk, kuty�nk tisztelettud� �s engedelmes, �m amint kitessz�k a l�bunkat a lak�sb�l, r�gt�n �tv�ltozik sz�razf�ldi rombol�v�?

Mire haza�r�nk, a t�v� t�vir�ny�t�ja darabokban, a cip�nkb�l is hi�nyzik egy darab, �s ez a lista egyre csak b�v�l �s b�v�l...  Mi�rt teszik mindezt?

Unalom�z�...

Nos, sorolhatn�nk az okokat, de a legk�zenfekv�bb magyar�zat, hogy egyszer�en unatkoznak! Ha a gazdi nincs otthon, musz�j valamivel p�tolni a hi�ny�t, �s l�tezhet erre megfelel�bb, mint a gazdi holmija? Az �llat nem tudja, mi a k�l�nbs�g a cip�nk �s a j�t�kai k�z�tt, neki valamennyi csup�n j�t�k. Term�szetesen tudja, hogy nem �r�l�nk, amikor azt r�gja, amit nem lenne szabad, teh�t v�r addig, m�g elmegy�nk otthonr�l, hogy kedv�re gar�zd�lkodhasson!Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a g�d�r�s�s, rombol�s ut�ni dorg�l�s egy�ltal�n nem hat�sos, kiel�g�lt pof�val mutatja a gazfick� eb a t�bb�r�nyi f�ldhord�sa, rong�l�sa eredm�nyek�ppen kialak�tott r�kav�r�t vagy egy�b alkot�s�t.Megold�s lehet a probl�m�ra, ha megpr�b�ljuk ak�r napi t�bbsz�r s�t�ltatni, kimozgatni, lefoglalni a fajta jelleg�nek megfelel� (keres�s, apport�roz�s, helybennmarad�s) szellemileg, fizikailag is kimer�t� feladatokkal. Kivissz�k a mez�re futtatni, �sztatjuk tavaszt�l, esetleg felkeres�nk a k�rny�ken egy kutyaiskol�t, kik�pz�t, fajtaspecifikus tanfolyamokat, t�borokat. �k bizony�ra sokat tudn�nak seg�teni a feladatok, j�t�kok elsaj�t�t�s�ban.

A l�nyeg, hogy ne unatkozzon eb�nk, legyenek feladatai, amit ak�r k�s�bb a kertben is tudunk vele csin�ltatni. A kutya a RENDSZERES foglalkoz�sok �s j�t�kok, s�t�k id�pontj�ra fog koncentr�lni, nem g�dr�t �sni �s cip�t r�gcs�lni. Meg�ri a befektetett energi�t!

A felfedez�s �r�me

A r�gcs�l�s m�sik lehets�ges oka a puszta k�v�ncsis�g. A k�ly�kkuty�k �s a fiatal kutyusok a sz�jukon kereszt�l (�z �s �llag) fedezik fel a vil�got. A kiskuty�k fogz�si id�ben - ak�rcsak a gyerekek - mindent a sz�jukba vesznek, hogy seg�ts�k el�b�jni fogaikat �s cs�kkents�k az azzal j�r� f�jdalmat. Ez a r�g�si hajlam a feln�tt� v�l�s sor�n �ltal�ban al�bbhagy, de n�melyik fajta, mint p�ld�ul a labrador retriever, meg�rizheti ezt a rossz szok�s�t.

A cs�b�t� illat

Ami cs�b�t�v� teszi kuty�nk sz�m�ra holminkat saj�t j�t�kaival szemben, az a mi illatunk! Az elker�t�s seg�thet, de az is j� megold�s, ha �rdekes �s �zletes j�t�kokkal terelj�k el figyelm�ket ruh�inkr�l. Ugyanakkor a r�g�s seg�t kuty�nknak legy�zni f�lelmeit. P�ld�ul egy nagyobb �gih�bor� alatti r�gcs�l�s a mennyd�rg�s-f�bi�s kuty�knak hozhat megk�nnyebb�l�st. Ilyen esetben a kiv�lt� okot nagyon k�nny� beazonos�tani, ugyanis csak vihar ut�n tal�lhatunk sz�tr�gott dolgokat, r�ad�sul kutyusunk reszketve b�jik biztos helyre a vihar el�l.

A gazdim n�lk�l soha!

Az egyed�ll�t is okozhat "r�g�sos t�neteket": azok a kutyusok, amelyek szinte elv�laszthatatlanok gazdijukt�l �ltal�ban nagyon mag�nyosnak �rzik magukat n�lk�l�k. Kutyusunk val�sz�n�leg ilyen probl�m�val k�zd, ha az ajt� mellett, illetve az ajt�n tal�lunk r�g�sra utal� nyomokat, ilyenkor ugyanis pr�b�l �tt�rni azon a helyen, amely elv�lasztja �t szeretett gazdij�t�l. Jellemz� m�g az ilyen �llatra, hogy mindenhova k�veti gazd�j�t �s semmit sem hajland� csin�lni n�lk�le. �llatorvos seg�ts�g�vel azonban "f�ggetlen�thetj�k" kutyusunkat magunkt�l, ezzel megk�nny�tve saj�t magunk �s az � �let�t is.
Ne felejts�k teh�t: t�bb j�t�k = kevesebb kidobott cip�!
^{cikk: haziallat.hu/kutya}

A hasv�zk�r azt jelenti, hogy a macska has�reg�ben nagy mennyis�g� folyad�k halmoz�dik fel. A t�netek s�lyos megbeteged�sekre utalhatnak. Ez�rt fontos tudni, mit tehet�nk a kedvenc�nk�rt! A has�regben feh�rjeszeg�ny folyad�k, m�jzsugorod�s, veseb�ntalmak, tov�bb� id�lt sz�vgyenges�g, az �rfalak �tj�rhat�s�g�nak fokoz�d�sa k�vetkezm�nyek�nt halmoz�dik fel. N�h�ny h�napos macsk�ban feh�rjeszeg�nys�gnek b�lm�k�d�si zavar, hi�nyos t�pl�lkoz�s, vagy s�lyos b�lf�rgess�gnek is k�vetkezm�nye lehet. Gyakori k�rok a macsk�k fert�z� hash�rtyagyullad�sa ( Feline Infectious Peritonitis -FIP nev� betegs�g.) Ez a bizonyos felgy�lemlett folyad�k a legt�bb esetben pang�sos sav�, de ezenk�v�l lehet gyullad�sos eredet�, tov�bb� v�r, esetleg epe vagy vizelet is. A pang�sos sav� kil�p�s�t a has�regbe a k�vetkez�k id�zik el�: v�rnyom�s emelked�s a port�lis �rter�leten, a m�j eredet� nyirok visszamarad a has�regi folyad�kban, endokrin vagy vese eredet� n�trium retenci�, a v�r albumintartalm�nak megfogy�sa. A felsorolt t�nyez�k id�lt sz�vgyenges�g, portokav�lis s�nt, vagy id�lt m�jbetegs�g miatt keletkeznek. T�netei: B�gyadts�g, gyenges�g, �tv�gytalans�g. A has t�rfogata megnagyobbodik, a hasfal mindk�t oldalon el�domborodik, a horpaszok bes�ppednek, (k�rte alak� has). Ha az �ll� �llat h�tulj�t megemelj�k, akkor a has el�redomborod�sa a hely�t v�ltoztatja. A bal hasfalra szor�tott teny�rrel a jobb hasfal meg�t�get�s�vel kiv�ltott hull�mz�s �rezhet�. A hasv�zk�ros �llat sov�ny. A cs�p�csontok, a gerincoszlop el�t�nik. Gy�gykezel�s: Ha a hasv�zk�r a m�jzsugorod�s k�vetkezm�nye, akkor a gy�gykezel�s sem ad sok rem�nyt. A sz�vgyenges�g megsz�ntet�se fontos feladat. A nagy t�meg� has�regi folyad�k lecsapol�sa a l�gz�s, az em�szt�s zavara miatt is elker�lhetetlen �s �tmenetileg seg�t. Azonban a pang�sos eredet�, kisebb mennyis�g� sav� haspunkci�val val� leenged�se akkor indokolt, ha az neh�z l�gz�st okoz. �ltal�ban jobb, ha v�zhajt�kkal cs�kkentj�k a folyad�kgy�lemet. Megel�z�s: A macsk�k fert�z� hash�rtyagyullad�s�nak meg�llap�t�s�ra forgalomban van egy teszt, amelyet haszn�lnak az �llatorvosok. A k�ly�kmacsk�kat pedig �rdemes �vente oltatni vakcin�val a betegs�g ellen.

K�S�BB:
- �j cikkek {betegs�gi} a macsk�s men�ben! ;)

Sziasztok! Ma este neki �ltam egy lovas diz�jnnak �s h�t ilyenre siker�lt, gyorsan fel is tettem, m�r r�g nem volt �j diz�jn. Naj� { 4 nap } De m�r rettent�en meguntam az el�z�t, szoval ideje volt m�r egy kis v�ltozatoss�gnak, f�leg hogy lovas, ami mostant�l az �j t�m�nk lesz, m�rmint a kuty�k-macsk�k mellett persze! :) Rem�lem mindenkinek tetszik �s hogy megvagytok vele el�gedve, nekem nagyon tetszik, de ezt r�tok b�zom! Esti mese k�ppen hoztam p�r lovas cikket x3. :P Saj�t �r�s!

• A l� m�retei
  A l� m�reteit sokf�lek�pp megadhatjuk.A k�l�nb�z� testt�jak az egyes egyedegkn�l igen nagy elt�r�st mutatnak,van azonban n�h�ny l�nyeges m�ret,ami alapj�n re�lis k�pet kaphatunk az �ltalunk megm�rni k�v�nt l�r�l.A leggyakrabban haszn�lt m�ret a amit bottal vagyszalaggal m�rhet�nk.A marmagass�g�nak lem�r�s�vel adhatjuk meg legmegfelel�bben a l� t�nyleges magass�g�t,hiszen a marmagass�g kehajtott �s felemelt fej� l�n�l is azonos,m�g az enn�l magasabban tal�lhat� testr�szekfej,nyakhelyzete szinte folyamatosan v�ltozik.J� t�mpontot adhat a l� alkat�nak megad�s�hoz,ha megm�rj�k az�vm�ret�t.A l� l�b�nak szerkezet�r�l akkor kaphatunk j� inform�ci�t,hameg m�rj�k a sz�rk�rm�ret�t.Az egy�b m�r�sekAz egy�b m�r�sek �ltal�ban a lovasfelszerel�sek kiv�laszt�s�hoz haszn�latosak.A kant�r kiv�laszt�s�hoz lem�rj�k a l� k�toldali sz�jszeglete k�z�tti t�vols�got a tark� fel�,m�g a zabl�k kiv�laszt�s�hoz a sz�jszegletek k�z�tti t�vols�got a l� sz�j�n kereszt�l m�rve hat�rozzuk meg.A megfelel� l�takar�k kiv�laszt�s�hoz a marb�bt�l a farokr�p�ig m�rj�k meg a l� hossz�t,a l� h�t�nak �v�t k�vetve.

• A l� h�ta �s fara
  A l� h�t�t alapvet�en a test t�bbi r�sz�hez viszony�tott hossza alapj�n jellemezz�k.Az ide�lis h�thossz �ltal�ban a hasznos�t�s f�ggv�nye: a lovassportokban legink�bb a k�zepesen hossz� h�t az ide�lis,m�g a hidegv�r� fajt�kn�l a nagy von�er� kifejt�se �rdek�ben a r�vid h�t k�v�natos.A l� farmotoros j�rm�":erej�t,sebess�g�t �s teljes�tm�ny�t nagyban befoly�solja a far alakja �s izmolts�ga.A h�t �s a far form�ja k�z�tti nincs �sszef�gg�s: a mindk�t tesst�j b�rmelyik form�ja kialakulhat egy-egy egyedn�l.
  
  
  
• A l� szeme
  A l� szeme �ltal�ban barna sz�n�, �s szemfeh�rje csak riadt �llapotban l�tszik.Ritk�n el�fodulhat a vil�gosk�k szemsz�n is,ami �ltal�ban sz�n� lovakra jellemz�,de el�fordulhat s�rga �s pej egyedekn�l is.A k�k szem� l� szemfeh�rje mindig l�tszik (ezt h�vj�k cs�kaszemnek). Ritk�n barna szem� egyedeknek is lehetnek cs�kaszem�ek.Az alb�n� lovak pigmenthi�nyuk miatt vagy cs�kaszem�ek,vagy piros a szem�k.A szem sz�ne befoly�solja a l�t�s min�s�g�t.

A macska hall�j�rata hossz�, �gy a nem szakszer�en v�gzett tiszt�t�s sor�n el�fordulhat, hogy f�jdalmat okozunk az �llatnak, s�lyosabb esetben megrepeszthetj�k vagy �tsz�rhatjuk a dobh�rty�t. Hogy ezt elker�lj�k, nincs m�s tennival�nk, mint k�vetni az al�bbi utas�t�sokat:

• �vatosan, de hat�rozottan fogjuk meg a macsk�t. Tekerj�k be egy nagy m�ret�, vastag t�r�lk�z�be �gy, hogy csak a feje maradjon szabadon. �gy megel�zhetj�k, hogy a m�velet k�zben a macska ki�gyeskedje mag�t a kez�nkb�l �s megkarmoljon, netal�n megharapjon benn�nket.
• El�sz�r a f�lkagyl�t tiszt�tsuk meg. Ehhez v�zzel megnedves�tett vattacsom�t haszn�ljunk: finom, kifel� ir�nyul� mozdulatokkal t�r�lj�k ki a macska egyik, majd m�sik f�l�b�l az ott tal�lhat� f�lviaszt �s egy�b szennyez�d�st.
• Ezut�n tiszt�tsuk ki a f�lkagyl� �s a hall�j�rat k�z�tti porcos r�szt. Miut�n a nedves vattadarabbal a szennyez�d�s nagy r�sz�t elt�vol�tottuk, v�zzel megnedves�tett f�ltiszt�t� p�lcika seg�ts�g�vel �vatosan t�vol�tsuk el a porcos ter�leten tal�lhat� makacsabb f�lpiszkot is. Vigy�zzunk, hogy a p�lcik�t ne dugjuk be a hall�j�ratba, mert a macska megr�zhatja a fej�t �s ez k�nnyen s�r�l�shez vezethet.
• A legbiztons�gosabban akkor j�runk el, ha a macska f�l�nek csak a l�that� r�szeit tiszt�tjuk meg. Ha tetemes mennyis�g� f�lviasz l�that� a hall�j�rat bej�rat�n�l, megengedhet�, hogy a f�ltiszt�t� p�lcik�val gyorsan, p�r m�sodperces m�velettel innen is elt�vol�tsuk a szennyez�d�st. Ami azonban a legfontosabb: ek�zben v�gig l�ssuk a p�lcika vatt�s v�g�t!
• A f�ltiszt�t�s ut�n nem �rt, ha kedvesked�nk valamivel a macsk�nak. Ezzel tal�n siker�l el�rn�nk, hogy a k�vetkez� alkalommal "egy�ttm�k�dik" vel�nk �s m�g sim�bb lesz a beavatkoz�s.

Halih�. Hoztam 6 kuty�s avatart, ha gondolj�tok vigy�tek el, el�g �rdekesen siker�ltek. Illetve hoztam egy cikket, azt lejjebb olvasgathatj�tok. :) J� HOSSZ� CIKK LETT, AZT ELMONDOM, EGY �RA MIRE ELOLVASS�TOK :P

..........................................................................................................
Hogyan neveljen a teny�szt�?
Lassan kiny�lik a vil�g a kutyabar�tok el�tt, r�szletesebb� �s �tfog�bb� v�lik az inform�ci�csere, a ki�ll�t�si ring k�r�li fel�letes n�zel�d�s mellett m�r tartalmasabb �s tudom�nyos kinol�giai ismeretek is j�nnek-mennek az orsz�ghat�ron kereszt�l.

Az egyik legrangosabb eur�pai kuty�s szakmai tal�lkoz�n (Animal Learn Internationales Hundesymposium) Mikl�si �d�m tartott el�ad�st, K�k�ny Rita pedig magyar nyelv� ford�t�st k�sz�tett az Amerikai Kennel Klub vezet� egy�nis�ge, Dr. Carmen L. Battaglia munk�j�r�l, amely a Breeding Better Dogs honlapj�n kereszt�l mindenki sz�m�ra el�rhet�v� v�lt. C�me: Korai idegrendszeri stimul�ci�

A komoly �rdekl�d�sre sz�mot tart� eredeti tanulm�ny szerz�je, Carmen L. Battaglia a Floridai �llami Egyetemen szerzett doktori fokozatot, �s mint az Amerikai Kennel Klub b�r�ja, kutat�ja �s szak�r�ja, �vtizedek �ta vezet� szerepet v�llal a min�s�gi kuty�k teny�szt�s�nek el�mozd�t�s�ban. Sz�mos cikket �s k�nyvet �rt, folyamatosan szemin�riumokat vezet, �s gyakori, n�pszer� vend�ge az Amerik�ban rendk�v�l n�pszer�, h�zi�llatokkal kapcsolatos telev�zi�s �s r�di�s besz�lget� m�soroknak. A tengerent�li teny�szt�i klubok mindig �r�mmel fogadj�k a kutyateny�szt�sr�l, teny�sz�llatok �s k�lyk�k kiv�laszt�s�r�l sz�l� el�ad�sait.

Hogyan lehet j� egy sz�p kutya?

Az ut�dok teljes�tm�nyk�pess�ge, pozit�v vagy negat�v tulajdons�gai �s az �r�kl�d�s k�zti �sszef�gg�sek elemz�s�nek alapjait Charles Darwin �s Francis Galton rakta le. Az ut�bbi �vtizedek kutat�sai szerint azonban a term�szetes adotts�gok �sszess�g�t csak kb. 35%-ban teszik ki a genetikailag �r�k�lhet� t�nyez�k, �s kb. 65%-ban egy�b hat�sok (stimul�ci�, korai szocializ�ci�, tr�ning, gondoskod�s, t�pl�lkoz�s, tart�si k�r�lm�nyek stb.) a d�nt�ek. A kutyateny�szt�k �j gener�ci�j�nak �rdemes az ezekhez kapcsol�d� tanulm�nyok alapj�n �tgondolniuk, hogy mennyi jelent�s�get tulajdon�tanak a sz�rmaz�si lapokon, t�rzsk�nyveken olvashat� ki�ll�t�si eredm�nyek felsorol�s�nak, �s mit, milyen m�dszerekkel tehetnek saj�t maguk az alomban sz�letett kutyak�lyk�k tulajdons�gainak jav�t�sa �rdek�ben. A kuty�k n�veked�se �s fejl�d�se sor�n h�rom rendk�v�l fontos peri�dus k�l�nb�ztethet� meg, amelyek hat�ssal �s befoly�ssal vannak arra, hogy az egyed hogyan fejl�dik �s form�l�dik, majd v�geredm�ny�ben milyen kutya v�lik bel�le: 

• els� szakasz: korai idegrendszeri stimul�ci�;
• m�sodik szakasz: korai szocializ�ci�;
• harmadik szakasz: kondicion�l�s, nevel�s.

A t�m�ban eddig v�gzett kutat�sok mindegyike felt�telezte, hogy a korai �letkor a legfontosabb id�szak a beavatkoz�sra, mivel ekkor a leggyorsabb a n�veked�s �s a fejl�d�s. Ez az �letszakasz a kuty�kn�l olyan id�pont, amikor a szervezet testi �retlens�ge folyt�n fog�kony �s �rz�keny egy korl�tozott, de fontos ingercsoportra. A kutyak�lyk�k�n v�gzett EEG (elektroencefalogram) adatgy�jt�s ide�lis az agyban zajl� elektromos tev�kenys�g m�r�s�re, mivel kiv�telesen �rz�keny az izgalmi �s �rzelmi stressz �llapotok, valamint az oxig�nell�t�s �s l�gz�s v�ltoz�saira. Az EEG-m�r�sek azt mutatj�k, hogy azok a kutyak�lyk�k, melyek korai stimul�ci�s leck�ket kaptak, gyorsabb �temben v�lnak �rett�, �s jobban teljes�tenek bizonyos probl�mamegold� teszteket, mint nem kezelt alomtestv�reik. A k�s�rletek kimutatt�k, hogy min�l ink�bb megvonj�k a kutyak�lyk�kt�l a stimul�ci�s �s interakci�s gyakorlatokat korai fejl�d�s�k sor�n, ann�l kev�sb� k�pesek k�s�bb az egy�ttm�k�d�sre, beilleszked�sre �s alkalmazkod�sra.

A korai idegrendszeri stimul�ci�

• megn�vekedett sz�v- �s �rrendszeri teljes�tm�ny (pulzussz�m);
• er�sebb� v�l� sz�vver�s;
• er�sebb� fejl�d� mell�kves�k (adrenalin termel�s);
• nagyobb stresszt�r�-k�pess�g;
• fokozott ellen�ll�s a betegs�gekkel szemben.

A ford�t� szem�vel

K�k�ny Rita, aki a bevezet�ben eml�tett magyar nyelv� ford�t�st k�sz�tette a „Korai idegrendszeri stimul�ci�” c. munk�r�l, k�szs�gesen eg�sz�ti ki saj�t v�lem�ny�vel a fentiekben le�rtakat.

– Mikor �s hogyan szerezt�l tudom�st arr�l, hogy l�tezik a k�ly�kkuty�k korai stimul�ci�ja, �s hogy ez el�nyt jelenthet a kuty�k k�s�bbi �let�ben?

– 2002-ben, az interneten olvastam r�la. Majd ezt k�vet�en kapcsolatba l�ptem Dr. Battagli�val, enged�lyt k�rtem t�le az anyag magyarra ford�t�s�ra, nyilv�noss�gra hozatal�ra, illetve a saj�t labrador teny�szetemben val� haszn�lat�ra Ezt meg is kaptam; ezek ut�n ker�lt fel a magyar nyelv� pdf-anyag az � honlapj�ra. Mivel a hasonl� magyar nyelv� anyag meglehet�sen ritka, �gy a keres�k �ltal�ban az �n ford�t�somat tal�lj�k meg – ha egy�ltal�n valaki ilyen vonatkoz�s� �r�st keres a neten.

– H�ny alomban, h�ny k�ly�k eset�ben alkalmaztad a m�dszert, �s mik a szem�lyes tapasztalataid, milyen el�ny�ket adhat ez a teny�szt�knek, illetve a k�ly�kkuty�k k�s�bbi tulajdonosainak?

– Eddig n�gy alomban, �sszesen 28 k�ly�kkuty�n v�geztem el az el��r�s szerinti gyakorlatokat. A tapasztalataim nagyon pozit�vak: Sokkal k�nnyebb a k�lyk�ket szocializ�lni, nyugodtabbak, rendk�v�l gyorsan alkalmazkodnak az �j �lethelyzetekhez. Rendk�v�l k�nnyen �s gyorsan tanulnak. Ami pedig nagyon fontos az �n esetemben, aki nagy jelent�s�get tulajdon�tok a kuty�k igazi vad�szmunk�j�nak, hogy j�val kor�bban kezdhet� el komolyabb k�pz�s�k, tr�ningj�k, �s sokkal jobban megmaradnak benn�k a m�r megtanult dolgok.

– A divatos t�rsas�gi kutyafajt�k eset�ben, amelyekn�l nincs munkavizsga, teny�szszemle is csak �gy-ahogy, s ahol m�g ink�bb az a l�nyeges motiv�ci�s t�nyez�je a teny�szt�nek, hogy gyorsan �s sok egyedet adjon el, mivel lehetne meggy�zni a teny�szt�ket arr�l, hogy ezt �rdemes csin�lni?

– Fogalmam sincs, mert az e fajt�kat teny�szt�k nagy r�sz�nek egyetlen c�lja van: a p�nz, �s az, hogy ehhez min�l kisebb k�lts�ggel �s er�fesz�t�ssel hozz�jussanak. Nem hinn�m, hogy 12-14 napon �t r��ldozn�k azt a napi 10-20 percet az alomra. A m�sik dolog, hogy akikhez ezek a kuty�k ker�lnek, azok r�sz�r�l �ltal�ban nincs ig�ny �s elv�r�s arra, hogy jobban szocializ�lhat�, megfelel�bb karakter� kuty�kat kapjanak.

– Szerinted a magyar teny�szt�k k�z�tt mi�rt ismeretlen, mi�rt nem elterjedt ez a m�dszer, ez a lehet�s�g, holott ez�ltal „jobb” kuty�ik lehetn�nek?

– Mert nagyon sokan nem jobb, hanem csak szebb kuty�kat szeretn�nek teny�szteni. Hogy csak a magam �ltal j�l ismert, jelenlegi hazai labrador�llom�nyt eml�tsem, a helyzet sajnos el�gg� sz�nalmas. A munkakuty�sok k�z�tt n�metjuh�sz-teny�szt�kr�l tudok, akik kipr�b�lt�k a stimul�ci�s tr�ninget, s a Bulawayo Baobab rhodesian ridgeback-kenneln�l Kert�sz Melind�nak vannak szint�n j� tapasztalatai. Teh�t aki val�ban a „jobbat” szeretn� teny�szteni, az az�rt szerintem haszn�lja �s csin�lja, csak nem veri nagydobra. A r�gi szok�s �s beidegz�d�s alapj�n a teny�szt�k titokban tartanak szinte mindent, ami a fedeztet�s �s az alom k�r�l t�rt�nik, nem nagyon lehet inform�ci�hoz jutni. Ezen term�szetesen lehet v�ltoztatni, mert v�g�l is p�ld�ul ez a teszt lehet�s�g egy�ltal�n nem titok, az interneten kereszt�l hozz�f�rhet�, �s ak�r a Melinda, ak�r �n sz�vesen �llunk tapasztalatainkkal, eredm�nyeinkkel minden �rdekl�d� rendelkez�s�re.

A korai szocializ�ci�

A legkor�bbi vizsg�latokat �s megfigyel�seket, melyek a kuty�k szocializ�ci�j�nak l�tez�s�t kutatt�k, Scott �s Fuller (1964) v�gezte. A mai napig a legt�bb kutat� egyet�rt abban, hogy a kuty�k vonatkoz�s�ban a megfelel� szocializ�ci� hi�nya �ltal�ban helytelen viselked�st eredm�nyez, �s gyakran nemk�v�natos agresszi�t, m�rt�ktelens�get, f�lelmet, szexu�lis zavarokat produk�l. Szint�n az USA-ban v�gzett kutat�s szerint az �tlagos k�ly�kkuty�k agy�nak t�rfogata a sz�let�st k�vet� nyolcadik h�t v�g�re el�ri a 40-50 cm3-t Az ezt k�vet� k�t h�napban kb. 70-80 cm3-esre fejl�dik, majd az egy�ves kor el�r�s�nek id�pontj�ra el�ri a kifejlett kuty�kra jellemz� kb. 100-110 cm3 t�rfogatot. Az agyt�rfogat n�veked�s�nek k�vet�s�b�l egy�rtelm�en az k�vetkeztethet� ki, hogy a kutya �let�t, viselked�s�t, karakter�t, jellem�t d�nt�en befoly�sol� idegrost-�sszek�ttet�sek t�lnyom� r�sze az �llat 6 �s 16 hetes kora k�z�tti �letszakaszban, az agyt�rfogat n�veked�s�vel ar�nyosan fejl�dik ki. Ebben az �gynevezett szenzibilis, �rz�keny id�szakban k�t dolog lehet rossz hat�ssal a kutyak�lyk�kre. Az egyik az el�gtelen t�rsas �rintkez�s (pl. „Ne vigye le az utc�ra, mert m�g nem kapta meg minden olt�s�t!") negat�van befoly�solhatja a megfelel� �rzelmi fejl�d�st, ami k�ros hat�ssal lehet az emberhez val� k�t�d�s kifejl�d�s�re, valamint a szoci�lis �s l�lektani fejl�d�sre. A m�sik a t�lzott any�skod�s (pl. „Gyere ide az �lembe, am�g azt a nagy n�metjuh�szt elviszik a fen�be…”), a tapasztalatszerz�si �s kapcsolat felv�teli lehet�s�gekt�l val� elz�r�s, az elszigetel�s a fajt�rsakkal val� tal�lkoz�sokt�l �s az olyan helyzetekt�l, melyeknek jelent�s hat�suk van a n�veked�sre �s fejl�d�sre. Ez a t�lzott any�skod�s, v�delem, elk�nyeztet�s �sszess�g�ben f�gg�s�gi viszonyba ker�l�, szoci�lisan rosszul alkalmazkod� �s n�ha �rzelmileg zavart egy�nis�get eredm�nyez. Ezek a kuty�k gyakran v�lnak betegess� �s cs�ggetegg�, hi�nyzik bel�l�k a rugalmass�g, �s k�ptelenek az egyszer� t�rsas alkalmazkod�sra. Ivar�rett korukra �ltal�ban k�ptelenekk� v�lnak a produkt�v egy�ttm�k�d�sre vagy a sikeres kommunik�ci�ra. Aj�nlott teh�t a korai szocializ�ci�t kism�rt�k� stressz hat�sokkal, �tgondoltan �s m�rt�kletesen kivitelezni. Az egyed�li vesz�ly abban lehet, ha a gazdi nem tudja, hol vannak a t�lzott vagy t�ls�gosan kev�s ingerl�s k�sz�bei.

A kondicion�l�s

A kutya tov�bbi gyarapod�s�nak, ivar�rett� v�l�s�nak id�szak�ban, majd azon t�lmen�en is lehet�s�g van a kutya kondicion�l�s�ra, tan�t�s�ra, tr�ningj�re �s k�pz�s�re. Az els� k�t szakasszal ellent�tben itt nincs k�l�n�sebb id�korl�t, �s a folyamat ar�nylag hossz� id�szakot fed le. Ebben az �letszakaszban tov�bbi pozit�v tapasztalatokat �sszegez a kutya, ami term�szetesen szint�n d�nt�en befoly�solja a teljes�tm�ny�t, viselked�s�t, karakter�t. Az ingergazdag k�rnyezetben feln�tt �s abban �l� egyedek sokkal �rdekl�d�bbek, �s sokkal ink�bb k�pesek megoldani bonyolult feladatokat. A rendszeres kir�ndul�sok a parkba, v�rosk�zpontba, ingergazdag k�rnyezetbe, kik�pz�- vagy agility iskol�ba, olyan fejleszt� tev�kenys�gnek tekinthet�k, amelyek j� hat�ssal vannak a kuty�kra. Az utcai s�t�ltat�s �s a naponta ism�tl�d� labdadob�l�s nem helyettes�ti a kir�ndul�sokat, a k�z�s tev�kenys�geket vagy a kutyaiskolai �r�kat, melyeknek t�bbs�ge sz�mos lehet�s�get biztos�t a kuty�nak a kapcsolatok l�tes�t�s�re, vizsg�l�d�sra, tapasztalatok gy�jt�s�re. A felm�r�sek, tesztek �s a teny�szt�k tapasztalatai egy�rtelm�en bizony�tott�k, hogy m�g a legkiv�l�bb ki�ll�t�si eredm�nyeket felmutat� t�rzsk�nyvvel rendelkez�, megfelel�en teny�sztett k�lyk�k is m�sk�nt viselkednek korai stimul�ci�, szocializ�ci� �s kondicion�l�s hi�ny�ban, mint azok, amelyekkel c�ltudatosan v�gigcsin�lt�k mind a h�rom fejl�d�si peri�dusban a megfelel� fejleszt� gyakorlatokat. A fentiek alapj�n azt mondhatjuk, hogy a legt�bb egyed teljes�tm�ny�t n�velhetj�k a fent le�rt technik�k alkalmaz�s�val. Mindegyik m�dszer halmozottan hozz�j�rul a fejl�d�s k�vetkez� szakasz�nak t�mogat�s�hoz, ami v�geredm�ny�ben a mai civiliz�lt eur�pai k�zegbe jobban, probl�ma mentesebben beilleszked� t�rs�llatot biztos�t az emberek sz�m�ra.

�llatk�nz�s miatt �rizetbe vett a rend�rs�g egy Ny�regyh�za-butykatelepi f�rfit, aki �jjal l�v�ld�z�tt egy vad�szkuty�ra vas�rnap - t�j�koztatta a F�ggetlen H�r�gyn�ks�get F�l�p Gergely, a Szabolcs-Szatm�r-Bereg Megyei Rend�r-f�kapit�nys�g sajt�referense. hirdet�s A rend�rs�g eddigi adatai szerint a 39 �ves f�rfi vas�rnap d�lut�n h�z�nak k�zel�ben �jjal t�bb alkalommal r�l�tt egy vad�szkuty�ra. Az egyik ny�lvessz� a gazd�ja mellett �l� k�t�ves magyar vizsla oldal�t tal�lta el. A kuty�t �llatorvos l�tta el. A l�v�ld�z� vallom�sa szerint azt s�relmezte, hogy a h�z�hoz szoktatott nyulakra vad�sztak. A vad�szok elmond�sa alapj�n tev�kenys�g�k jogszer� volt, �s nem l�ttek a lak��p�letek k�zel�ben. A vad�szat ideje alatt valaki az ott leparkolt aut�ik egy-egy kerek�t is kiv�gta. Az �rizetbe vett gyan�s�tott ezt tagadja, ez�rt abban az �gyben rong�l�s miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomoz�s.
..........................................................................................................
Szerkeszt�si inform�ci�k
Naa, szeretn�k n�h�ny dolgot elmondani nektek, minden �ll� nap, kihagy�s n�lk�l friss�tek, ha d�lut�n nem �rek r� �jszaka friss�tek, de eddig nem volt egy olyan nap sem, mikor elmaradt volna a friss�t�s, �s szeretn�m megmondani nektek hogy csak 5 ut�n g�pezhetek, �s egyb�l elkezdek frissiteni mikor m�r csak be is kapcsol a g�p, szoval 5 el�tt nem j�v�k max 5 ut�n. De att�l f�ggetlen�l sz�mtek �r�n ben�zek �s frissitek amikor van id�m. :) Csak hogy tiszt�ba legyetek vele, mikor �rtek el, �s mikor ne v�rjatok!

A kand�rok kiher�l�se �ltal�nos �rz�stelen��s mellett v�gzet kisebb beavatkoz�s, amelynek sor�n elt�vol�tj�k a her�ket �s a herevezet�ket. Mihelyt elm�lik az altat� hat�sa a cica gyorsan regener�l�dik. A kasztr�l�s ut�n m�r nem termel�dik sperma, �s a kand�r nem nemz�k�pes. A n�st�nyek kasztr�ci�j�t helytelen�l �ssze szokt�k t�veszteni a steriliz�l�ssal noha k�t k�l�nb�z� beavatkoz�sr�l van sz�. A n�st�nyeken elv�gzet kasztr�l�s sor�n kiveszik a m�het �s a k�t petef�szket ezut�n a macska nem fogamz�k�pes, �s nem is �zel. A sterliliz�l�s sor�n viszont csak a petevezet�ket t�vol�tj�k el, teh�n a cica nem lesz vemhes, viszont t�zelni fog. Ha a kasztr�l�s vagy a steriliz�l�s mellett d�nt�nk legy�nk tudat�ban hogy cic�nk ut�na soha t�bb� nem sz�l k�lyk�ket. Ennek megvannak az el�nyei, mert kedvenc�nk sz�vesebben megmarad a lak�sban, nem k�v�nkozik ki, hiszen nem t�zel. Tov�bbi el�nyei hogy a gazdinak t�bb� nem kell hallgatnia a t�zel� n�st�ny k�r�l legyesked� kand�rok l�rm�s koncertj�t. Megsz�nik a t�zel�s idej�n jelentkez� vizel�si inger is, az ivartalan�tott n�st�ny pedig sokkal kiegyens�lyozottab lesz. A h�met mindenk�ppen aj�nlatos kasztr�ltatni, mert el�bb ut�bb minden�tt sz�tpermetezi a vizelet�t, �s a szag kib�rhatatlan. Ha idej�ben ivartalan�ttatjuk, erre egy�tal�n nem ker�l sor.

Na emberek, megint csak hoztam avatarokat saj�t k�sz�t�s. :) Rem�lem ezek is tetszeni fognak. Szerintem aranyosak lettek. A m�sik amit mondani szeretn�k, hogy mostan�ba kicsit felb�torodott n�h�ny szem�ly, akir�l azt sem tudom hogy ki, mert annyira b�trak �s tisztess�gesek hogy m�g a nev�ket, �s az oldalukat sem adj�k meg, de mindenf�l�t �rnak nekem. Ezek emberek t�bbj�t m�r letiltottam, az ip c�meket meg lementettem a g�pemre sz�val majd k�rbe szagl�szok. El�g bunk� dolognak tartom, mikor semmi okuk nincs r�, de k�l�n�sen nem �rdekel. :) Amugy 16. vagyok a toplist�n. * boldogs�g* rem�lem feljebb is ker�l�nk, csak suli, meg minden nincs annyi id�m mint sz�netbe a szerkeszt�sre, �s nektek sincs sok id�t�k ben�zni, szoval ennyi. Rem�lem a bunk�s�gokkal le�llnak n�h�nyan, a t�bbieket ugyan�gy szeretettel v�rom! :) Na �s elne felejts�k az avatarokat, itt vannak csod�lj�tok meg �ket! =)

A k�pb�l lev�gtam k�l�nben eltoln� az oldalt, k�sz�n�m a sok l�togat�t, viszonz�s k�ppen gyakoribb friss �z�n v�rhat�! ^.^