Halih�. Hoztam 6 kuty�s avatart, ha gondolj�tok vigy�tek el, el�g �rdekesen siker�ltek. Illetve hoztam egy cikket, azt lejjebb olvasgathatj�tok. :) J� HOSSZ� CIKK LETT, AZT ELMONDOM, EGY �RA MIRE ELOLVASS�TOK :P

..........................................................................................................
Hogyan neveljen a teny�szt�?
Lassan kiny�lik a vil�g a kutyabar�tok el�tt, r�szletesebb� �s �tfog�bb� v�lik az inform�ci�csere, a ki�ll�t�si ring k�r�li fel�letes n�zel�d�s mellett m�r tartalmasabb �s tudom�nyos kinol�giai ismeretek is j�nnek-mennek az orsz�ghat�ron kereszt�l.

Az egyik legrangosabb eur�pai kuty�s szakmai tal�lkoz�n (Animal Learn Internationales Hundesymposium) Mikl�si �d�m tartott el�ad�st, K�k�ny Rita pedig magyar nyelv� ford�t�st k�sz�tett az Amerikai Kennel Klub vezet� egy�nis�ge, Dr. Carmen L. Battaglia munk�j�r�l, amely a Breeding Better Dogs honlapj�n kereszt�l mindenki sz�m�ra el�rhet�v� v�lt. C�me: Korai idegrendszeri stimul�ci�

A komoly �rdekl�d�sre sz�mot tart� eredeti tanulm�ny szerz�je, Carmen L. Battaglia a Floridai �llami Egyetemen szerzett doktori fokozatot, �s mint az Amerikai Kennel Klub b�r�ja, kutat�ja �s szak�r�ja, �vtizedek �ta vezet� szerepet v�llal a min�s�gi kuty�k teny�szt�s�nek el�mozd�t�s�ban. Sz�mos cikket �s k�nyvet �rt, folyamatosan szemin�riumokat vezet, �s gyakori, n�pszer� vend�ge az Amerik�ban rendk�v�l n�pszer�, h�zi�llatokkal kapcsolatos telev�zi�s �s r�di�s besz�lget� m�soroknak. A tengerent�li teny�szt�i klubok mindig �r�mmel fogadj�k a kutyateny�szt�sr�l, teny�sz�llatok �s k�lyk�k kiv�laszt�s�r�l sz�l� el�ad�sait.

Hogyan lehet j� egy sz�p kutya?

Az ut�dok teljes�tm�nyk�pess�ge, pozit�v vagy negat�v tulajdons�gai �s az �r�kl�d�s k�zti �sszef�gg�sek elemz�s�nek alapjait Charles Darwin �s Francis Galton rakta le. Az ut�bbi �vtizedek kutat�sai szerint azonban a term�szetes adotts�gok �sszess�g�t csak kb. 35%-ban teszik ki a genetikailag �r�k�lhet� t�nyez�k, �s kb. 65%-ban egy�b hat�sok (stimul�ci�, korai szocializ�ci�, tr�ning, gondoskod�s, t�pl�lkoz�s, tart�si k�r�lm�nyek stb.) a d�nt�ek. A kutyateny�szt�k �j gener�ci�j�nak �rdemes az ezekhez kapcsol�d� tanulm�nyok alapj�n �tgondolniuk, hogy mennyi jelent�s�get tulajdon�tanak a sz�rmaz�si lapokon, t�rzsk�nyveken olvashat� ki�ll�t�si eredm�nyek felsorol�s�nak, �s mit, milyen m�dszerekkel tehetnek saj�t maguk az alomban sz�letett kutyak�lyk�k tulajdons�gainak jav�t�sa �rdek�ben. A kuty�k n�veked�se �s fejl�d�se sor�n h�rom rendk�v�l fontos peri�dus k�l�nb�ztethet� meg, amelyek hat�ssal �s befoly�ssal vannak arra, hogy az egyed hogyan fejl�dik �s form�l�dik, majd v�geredm�ny�ben milyen kutya v�lik bel�le: 

• els� szakasz: korai idegrendszeri stimul�ci�;
• m�sodik szakasz: korai szocializ�ci�;
• harmadik szakasz: kondicion�l�s, nevel�s.

A t�m�ban eddig v�gzett kutat�sok mindegyike felt�telezte, hogy a korai �letkor a legfontosabb id�szak a beavatkoz�sra, mivel ekkor a leggyorsabb a n�veked�s �s a fejl�d�s. Ez az �letszakasz a kuty�kn�l olyan id�pont, amikor a szervezet testi �retlens�ge folyt�n fog�kony �s �rz�keny egy korl�tozott, de fontos ingercsoportra. A kutyak�lyk�k�n v�gzett EEG (elektroencefalogram) adatgy�jt�s ide�lis az agyban zajl� elektromos tev�kenys�g m�r�s�re, mivel kiv�telesen �rz�keny az izgalmi �s �rzelmi stressz �llapotok, valamint az oxig�nell�t�s �s l�gz�s v�ltoz�saira. Az EEG-m�r�sek azt mutatj�k, hogy azok a kutyak�lyk�k, melyek korai stimul�ci�s leck�ket kaptak, gyorsabb �temben v�lnak �rett�, �s jobban teljes�tenek bizonyos probl�mamegold� teszteket, mint nem kezelt alomtestv�reik. A k�s�rletek kimutatt�k, hogy min�l ink�bb megvonj�k a kutyak�lyk�kt�l a stimul�ci�s �s interakci�s gyakorlatokat korai fejl�d�s�k sor�n, ann�l kev�sb� k�pesek k�s�bb az egy�ttm�k�d�sre, beilleszked�sre �s alkalmazkod�sra.

A korai idegrendszeri stimul�ci�

• megn�vekedett sz�v- �s �rrendszeri teljes�tm�ny (pulzussz�m);
• er�sebb� v�l� sz�vver�s;
• er�sebb� fejl�d� mell�kves�k (adrenalin termel�s);
• nagyobb stresszt�r�-k�pess�g;
• fokozott ellen�ll�s a betegs�gekkel szemben.

A ford�t� szem�vel

K�k�ny Rita, aki a bevezet�ben eml�tett magyar nyelv� ford�t�st k�sz�tette a „Korai idegrendszeri stimul�ci�” c. munk�r�l, k�szs�gesen eg�sz�ti ki saj�t v�lem�ny�vel a fentiekben le�rtakat.

– Mikor �s hogyan szerezt�l tudom�st arr�l, hogy l�tezik a k�ly�kkuty�k korai stimul�ci�ja, �s hogy ez el�nyt jelenthet a kuty�k k�s�bbi �let�ben?

– 2002-ben, az interneten olvastam r�la. Majd ezt k�vet�en kapcsolatba l�ptem Dr. Battagli�val, enged�lyt k�rtem t�le az anyag magyarra ford�t�s�ra, nyilv�noss�gra hozatal�ra, illetve a saj�t labrador teny�szetemben val� haszn�lat�ra Ezt meg is kaptam; ezek ut�n ker�lt fel a magyar nyelv� pdf-anyag az � honlapj�ra. Mivel a hasonl� magyar nyelv� anyag meglehet�sen ritka, �gy a keres�k �ltal�ban az �n ford�t�somat tal�lj�k meg – ha egy�ltal�n valaki ilyen vonatkoz�s� �r�st keres a neten.

– H�ny alomban, h�ny k�ly�k eset�ben alkalmaztad a m�dszert, �s mik a szem�lyes tapasztalataid, milyen el�ny�ket adhat ez a teny�szt�knek, illetve a k�ly�kkuty�k k�s�bbi tulajdonosainak?

– Eddig n�gy alomban, �sszesen 28 k�ly�kkuty�n v�geztem el az el��r�s szerinti gyakorlatokat. A tapasztalataim nagyon pozit�vak: Sokkal k�nnyebb a k�lyk�ket szocializ�lni, nyugodtabbak, rendk�v�l gyorsan alkalmazkodnak az �j �lethelyzetekhez. Rendk�v�l k�nnyen �s gyorsan tanulnak. Ami pedig nagyon fontos az �n esetemben, aki nagy jelent�s�get tulajdon�tok a kuty�k igazi vad�szmunk�j�nak, hogy j�val kor�bban kezdhet� el komolyabb k�pz�s�k, tr�ningj�k, �s sokkal jobban megmaradnak benn�k a m�r megtanult dolgok.

– A divatos t�rsas�gi kutyafajt�k eset�ben, amelyekn�l nincs munkavizsga, teny�szszemle is csak �gy-ahogy, s ahol m�g ink�bb az a l�nyeges motiv�ci�s t�nyez�je a teny�szt�nek, hogy gyorsan �s sok egyedet adjon el, mivel lehetne meggy�zni a teny�szt�ket arr�l, hogy ezt �rdemes csin�lni?

– Fogalmam sincs, mert az e fajt�kat teny�szt�k nagy r�sz�nek egyetlen c�lja van: a p�nz, �s az, hogy ehhez min�l kisebb k�lts�ggel �s er�fesz�t�ssel hozz�jussanak. Nem hinn�m, hogy 12-14 napon �t r��ldozn�k azt a napi 10-20 percet az alomra. A m�sik dolog, hogy akikhez ezek a kuty�k ker�lnek, azok r�sz�r�l �ltal�ban nincs ig�ny �s elv�r�s arra, hogy jobban szocializ�lhat�, megfelel�bb karakter� kuty�kat kapjanak.

– Szerinted a magyar teny�szt�k k�z�tt mi�rt ismeretlen, mi�rt nem elterjedt ez a m�dszer, ez a lehet�s�g, holott ez�ltal „jobb” kuty�ik lehetn�nek?

– Mert nagyon sokan nem jobb, hanem csak szebb kuty�kat szeretn�nek teny�szteni. Hogy csak a magam �ltal j�l ismert, jelenlegi hazai labrador�llom�nyt eml�tsem, a helyzet sajnos el�gg� sz�nalmas. A munkakuty�sok k�z�tt n�metjuh�sz-teny�szt�kr�l tudok, akik kipr�b�lt�k a stimul�ci�s tr�ninget, s a Bulawayo Baobab rhodesian ridgeback-kenneln�l Kert�sz Melind�nak vannak szint�n j� tapasztalatai. Teh�t aki val�ban a „jobbat” szeretn� teny�szteni, az az�rt szerintem haszn�lja �s csin�lja, csak nem veri nagydobra. A r�gi szok�s �s beidegz�d�s alapj�n a teny�szt�k titokban tartanak szinte mindent, ami a fedeztet�s �s az alom k�r�l t�rt�nik, nem nagyon lehet inform�ci�hoz jutni. Ezen term�szetesen lehet v�ltoztatni, mert v�g�l is p�ld�ul ez a teszt lehet�s�g egy�ltal�n nem titok, az interneten kereszt�l hozz�f�rhet�, �s ak�r a Melinda, ak�r �n sz�vesen �llunk tapasztalatainkkal, eredm�nyeinkkel minden �rdekl�d� rendelkez�s�re.

A korai szocializ�ci�

A legkor�bbi vizsg�latokat �s megfigyel�seket, melyek a kuty�k szocializ�ci�j�nak l�tez�s�t kutatt�k, Scott �s Fuller (1964) v�gezte. A mai napig a legt�bb kutat� egyet�rt abban, hogy a kuty�k vonatkoz�s�ban a megfelel� szocializ�ci� hi�nya �ltal�ban helytelen viselked�st eredm�nyez, �s gyakran nemk�v�natos agresszi�t, m�rt�ktelens�get, f�lelmet, szexu�lis zavarokat produk�l. Szint�n az USA-ban v�gzett kutat�s szerint az �tlagos k�ly�kkuty�k agy�nak t�rfogata a sz�let�st k�vet� nyolcadik h�t v�g�re el�ri a 40-50 cm3-t Az ezt k�vet� k�t h�napban kb. 70-80 cm3-esre fejl�dik, majd az egy�ves kor el�r�s�nek id�pontj�ra el�ri a kifejlett kuty�kra jellemz� kb. 100-110 cm3 t�rfogatot. Az agyt�rfogat n�veked�s�nek k�vet�s�b�l egy�rtelm�en az k�vetkeztethet� ki, hogy a kutya �let�t, viselked�s�t, karakter�t, jellem�t d�nt�en befoly�sol� idegrost-�sszek�ttet�sek t�lnyom� r�sze az �llat 6 �s 16 hetes kora k�z�tti �letszakaszban, az agyt�rfogat n�veked�s�vel ar�nyosan fejl�dik ki. Ebben az �gynevezett szenzibilis, �rz�keny id�szakban k�t dolog lehet rossz hat�ssal a kutyak�lyk�kre. Az egyik az el�gtelen t�rsas �rintkez�s (pl. „Ne vigye le az utc�ra, mert m�g nem kapta meg minden olt�s�t!") negat�van befoly�solhatja a megfelel� �rzelmi fejl�d�st, ami k�ros hat�ssal lehet az emberhez val� k�t�d�s kifejl�d�s�re, valamint a szoci�lis �s l�lektani fejl�d�sre. A m�sik a t�lzott any�skod�s (pl. „Gyere ide az �lembe, am�g azt a nagy n�metjuh�szt elviszik a fen�be…”), a tapasztalatszerz�si �s kapcsolat felv�teli lehet�s�gekt�l val� elz�r�s, az elszigetel�s a fajt�rsakkal val� tal�lkoz�sokt�l �s az olyan helyzetekt�l, melyeknek jelent�s hat�suk van a n�veked�sre �s fejl�d�sre. Ez a t�lzott any�skod�s, v�delem, elk�nyeztet�s �sszess�g�ben f�gg�s�gi viszonyba ker�l�, szoci�lisan rosszul alkalmazkod� �s n�ha �rzelmileg zavart egy�nis�get eredm�nyez. Ezek a kuty�k gyakran v�lnak betegess� �s cs�ggetegg�, hi�nyzik bel�l�k a rugalmass�g, �s k�ptelenek az egyszer� t�rsas alkalmazkod�sra. Ivar�rett korukra �ltal�ban k�ptelenekk� v�lnak a produkt�v egy�ttm�k�d�sre vagy a sikeres kommunik�ci�ra. Aj�nlott teh�t a korai szocializ�ci�t kism�rt�k� stressz hat�sokkal, �tgondoltan �s m�rt�kletesen kivitelezni. Az egyed�li vesz�ly abban lehet, ha a gazdi nem tudja, hol vannak a t�lzott vagy t�ls�gosan kev�s ingerl�s k�sz�bei.

A kondicion�l�s

A kutya tov�bbi gyarapod�s�nak, ivar�rett� v�l�s�nak id�szak�ban, majd azon t�lmen�en is lehet�s�g van a kutya kondicion�l�s�ra, tan�t�s�ra, tr�ningj�re �s k�pz�s�re. Az els� k�t szakasszal ellent�tben itt nincs k�l�n�sebb id�korl�t, �s a folyamat ar�nylag hossz� id�szakot fed le. Ebben az �letszakaszban tov�bbi pozit�v tapasztalatokat �sszegez a kutya, ami term�szetesen szint�n d�nt�en befoly�solja a teljes�tm�ny�t, viselked�s�t, karakter�t. Az ingergazdag k�rnyezetben feln�tt �s abban �l� egyedek sokkal �rdekl�d�bbek, �s sokkal ink�bb k�pesek megoldani bonyolult feladatokat. A rendszeres kir�ndul�sok a parkba, v�rosk�zpontba, ingergazdag k�rnyezetbe, kik�pz�- vagy agility iskol�ba, olyan fejleszt� tev�kenys�gnek tekinthet�k, amelyek j� hat�ssal vannak a kuty�kra. Az utcai s�t�ltat�s �s a naponta ism�tl�d� labdadob�l�s nem helyettes�ti a kir�ndul�sokat, a k�z�s tev�kenys�geket vagy a kutyaiskolai �r�kat, melyeknek t�bbs�ge sz�mos lehet�s�get biztos�t a kuty�nak a kapcsolatok l�tes�t�s�re, vizsg�l�d�sra, tapasztalatok gy�jt�s�re. A felm�r�sek, tesztek �s a teny�szt�k tapasztalatai egy�rtelm�en bizony�tott�k, hogy m�g a legkiv�l�bb ki�ll�t�si eredm�nyeket felmutat� t�rzsk�nyvvel rendelkez�, megfelel�en teny�sztett k�lyk�k is m�sk�nt viselkednek korai stimul�ci�, szocializ�ci� �s kondicion�l�s hi�ny�ban, mint azok, amelyekkel c�ltudatosan v�gigcsin�lt�k mind a h�rom fejl�d�si peri�dusban a megfelel� fejleszt� gyakorlatokat. A fentiek alapj�n azt mondhatjuk, hogy a legt�bb egyed teljes�tm�ny�t n�velhetj�k a fent le�rt technik�k alkalmaz�s�val. Mindegyik m�dszer halmozottan hozz�j�rul a fejl�d�s k�vetkez� szakasz�nak t�mogat�s�hoz, ami v�geredm�ny�ben a mai civiliz�lt eur�pai k�zegbe jobban, probl�ma mentesebben beilleszked� t�rs�llatot biztos�t az emberek sz�m�ra.