Az állatkölykök rendszerint akkor kezdenek játszani, amikor semmi más tennivalójuk nincs, amikor nem félnek, amikor nincsenek számukra idegen helyen, nem fáznak, nem éhesek,… A játékra csábító magatartást többen leírták már a farkasokról, rókákról, prérifarkasokról, amelyek állítólag a játékszerű mozdulatokat azért végzik, hogy magukhoz csalogassák (elbűvöljék) a nyulat. Erre természetesen olyankor kerülhet sor, amikor a nyúl viszonylag nyílt terepen van, s feltehetőleg hanyatt-homlok elmenekülne, ha a prédájára leső róka vagy farkas elindulna feléje. A bizarr játékutánzó magatartás miatt azonban a ragadozó csökkenti a zsákmány menekülési távolságát, s amikor lassan – de játékosan – közeledik kiszemelt prédájához, a kíváncsi zsákmány vagy nem fut el, vagy pedig egyenesen maga is elindul a ragadozó felé, hogy megtudja mi az oka a látott furcsa magatartásnak. Ez a csalogató viselkedésforma egyébként egyes kutyák viselkedésében is megvan.