Minden fajtának csak rá jellemző hosszúságú és vastagságú szőrökből álló bundája van. Az egyes fajtákon belül azonban - a tartási körülményektől függően - némelyik egyed szőrzetének minősége eltérő lehet. Így például a rövidszőrű boxer, ha szabadban tartják, hosszabb szőrzetet növeszt, mint a lakásban. A csau-csau lakásban elveszti pelyhes szőrszálait, a fedőszőrök megrövidülnek és fejletlenek maradnak.
A kutya szőrzete voltaképpen háromféle szőrből áll. A koronaszőr nagy tömegben található a nyakon, a hátgerincen, a combokon és kisebb mértékben a mellkas oldalán. Ez a leghosszabb, a legvastagabb, és velőállománya is van. A durva szőrzetű fajtákon nagyon sok a koronaszőr: az egész szőrzetből jelentősen kiemelkedő koronaszőrvégek minden irányból kiálló tüskék benyomását keltik. Ezért az ilyen szőrzetű fajtákat szálkásszőrűnek vagy drótszőrűnek nevezik (drótszőrű foxterrier, szálkásszőrű tacskó stb.). A rövidszőrű fajtákon a koronaszőr rendszerint hiányzik vagy keskeny sávban a nyak felső része és a hát mentén található.
A fedőszőr rövidebb a koronaszőrnél, az egész testen szórtan helyezkedik el, és általában vékonyabb. A szőrszálaknak velőállománya van. A fedőszőr az egész testen található.
A pehelyszőr a legrövidebb és a legvékonyabb, általában hullámos, és nincs velőállománya. A korona- és a fedőszőrzet alatt a vékony és sűrűn elhelyezkedő pehelyszőrök őrzik meg a szervezet belső melegét, hidegben védenek a megfázástól. Egyes fajtákon, sőt ugyanazon fajtán belül is - a tartási körülményektől és a külső környezettől függően - egyik vagy másik szőrtípus intenzívebben növekszik vagy éppen fordítva, megfogyatkozik vagy teljesen eltűnik.
A szőr különleges fajtája az úgynevezett tapintószőr. Hosszúsága és vastagsága révéri jelentősen kiemelkedik a szőrzetből. A tapintószőrök a fejen találhatók, nyalábot alkotnak a szemek fölött, a felső ajkon és az állon. |