Minden fajtnak csak r jellemz hosszsg s vastagsg szrkbl ll bundja van. Az egyes fajtkon bell azonban - a tartsi krlmnyektl fggen - nmelyik egyed szrzetnek minsge eltr lehet. gy pldul a rvidszr boxer, ha szabadban tartjk, hosszabb szrzetet nveszt, mint a laksban. A csau-csau laksban elveszti pelyhes szrszlait, a fedszrk megrvidlnek s fejletlenek maradnak.
A kutya szrzete voltakppen hromfle szrbl ll. A koronaszr nagy tmegben tallhat a nyakon, a htgerincen, a combokon s kisebb mrtkben a mellkas oldaln. Ez a leghosszabb, a legvastagabb, s velllomnya is van. A durva szrzet fajtkon nagyon sok a koronaszr: az egsz szrzetbl jelentsen kiemelked koronaszrvgek minden irnybl kill tskk benyomst keltik. Ezrt az ilyen szrzet fajtkat szlksszrnek vagy drtszrnek nevezik (drtszr foxterrier, szlksszr tacsk stb.). A rvidszr fajtkon a koronaszr rendszerint hinyzik vagy keskeny svban a nyak fels rsze s a ht mentn tallhat.
A fedszr rvidebb a koronaszrnl, az egsz testen szrtan helyezkedik el, s ltalban vkonyabb. A szrszlaknak velllomnya van. A fedszr az egsz testen tallhat.
A pehelyszr a legrvidebb s a legvkonyabb, ltalban hullmos, s nincs velllomnya. A korona- s a fedszrzet alatt a vkony s srn elhelyezked pehelyszrk rzik meg a szervezet bels melegt, hidegben vdenek a megfzstl. Egyes fajtkon, st ugyanazon fajtn bell is - a tartsi krlmnyektl s a kls krnyezettl fggen - egyik vagy msik szrtpus intenzvebben nvekszik vagy ppen fordtva, megfogyatkozik vagy teljesen eltnik.
A szr klnleges fajtja az gynevezett tapintszr. Hosszsga s vastagsga rvri jelentsen kiemelkedik a szrzetbl. A tapintszrk a fejen tallhatk, nyalbot alkotnak a szemek fltt, a fels ajkon s az llon. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
