- A játék a kiskutya életében
A kölykök játéka lehet csupán „élvezet”, ám az is lehetséges, hogy a tanulást segíti elő, esetleg olyan célt szolgál, amelynek még nem is vagyunk teljesen a tudatában. Az etológusok és az állatpszichológusok abban nagyjából megegyeznek, hogy a játék valamilyen formában hozzájárul a későbbi viselkedés kifejlődéséhez, de a kép még korántsem tiszta. Annyi bizonyos: ami játék közben történik, annak nagy része inkább automatikus, ösztönös cselekvés, amelyet a megfelelő kulcsinger „bekapcsol”. Egy megfelelő tárgy felszabadíthatja a harapó, tépő-rázó és birkózó cselekvéseket. Amikor a kölyök a mellső lábával átfogja az ember cipőjét, akkor akár harapó, akár zsákmányt ejtő játékot játszhat, vagy minden átmenet nélkül hirtelen szexuális viselkedést tanúsíthat. Ám a játék sokkal több, mint ezek a lényegében ösztönös cselekvések. Azok az állatok, amelyeknek hosszú a gyermekkoruk, és éppen ezért sok időt töltenek játékkal, sokkal értelmesebbek, sokkal jobban kifejlődnek, mint más fajok kicsinyei. A játék a fiatal élőlény számára számos szociális helyzetet teremt, amelyben olyan különböző társas szerepeket élhet át, mint például a vezető és a vezetett viszonya, illetőleg a kezdeményező fél vagy akár az együttműködő partner szerepe. Ez vitathatatlanul elősegíti a kommunikációt, valamint a társas élethez való alkalmazkodást. Az egyén a társasjátékok során hamarosan ráébred saját korlátaira, és megtanul alkalmazkodni a különböző helyzetekhez. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
