A kutya �vente k�tszer v�ltja a sz�rzet�t. A sz�r meghat�rozott nagys�got el�rve �s meg�rve meg�regszik �s kihull. Az eg�sz sz�rzetnek ezt a v�lt�s�t vedl�snek nevezz�k. A vedl�s a kutya k�rnyezethez val� alkalmazkod�s�nak bonyolult biol�giai folya�mata. T�len a sz�rtakar� s�r�bb, hosszabb, l�gyabb, �s kev�sb� vezeti a h�t, mint ny�ron.Vedl�skor a kutya szervezet�nek viszonylag sok t�panyaga az �j sz�rtakar� n�veked�s�re haszn�l�dik fel, ez�rt ilyenkor b�s�ge�sebb t�pl�l�kra �s figyelmesebb gondoz�sra szorul.A kuty�nak h�romf�le vedl�s�t ismerj�k. Az egyik az �letkorral j�r� vedl�s. Ez nem f�gg az id�j�r�st�l, puszt�n a k�ly�k �letkor�nak n�veked�s�vel kapcsolatos. A k�lyk�k r�vid sz�rrel sz�let�nek, m�g a hossz� sz�rzet� fajt�k egyedei is. Sz�rzet�k v�ko�nyabb �s finomabb sz�l�, mint kifejlett korukban, �s rendszerint a pehelyre eml�keztet. Az �letkor n�veked�s�vel a hossz� sz�r� kuty�k hossz� sz�rzetet n�vesztenek, a r�vid sz�r�ek sim�v� v�lnak, szorosan lesimul� sz�rzettel. A k�ly�ksz�rzet v�lt�sakor gyakran a sz�rzet sz�ne is megv�ltozik. Az afg�n agarak p�ld�ul feket�n sz�letnek, s k�ly�ksz�rzet�k v�lt�sakor a feket�b�l arany vagy sz�ke lesz, esetleg fekete marad.Az �gynevezett id�szakos v�lt�s, illetve vedl�s tavasszal �s �sszel k�vetkezik be. Tavasszal a d�s, s�r�, pehelysz�l� sz�rtakar� v�lt�dik. A t�li sz�rzet t�r�kenny� �s f�nytelenn� v�lik, a fed�sz�r kiritkul. A ny�ri sz�rzet �ltal�ban ritk�bb �s r�videbb. Õsszel a ny�ri sz�rzetet felv�ltja a hosszabb, s��r�bb, pehelysz�llal b�ven ell�tott t�li bunda. Az �szi vedl�s nem olyan intenz�v, de hosszabb ideig tart, mint a tavaszi.

Sz�ntelen vedl�sr�l akkor besz�l�nk, amikor a sz�r az eg�sz �v folyam�n v�lt�dik - a sz�rhagym�k meg�r�s�t�l �s az azt k�vet� elhal�st�l f�gg�en. Az ilyenf�le vedl�s k�l�n�sen jellemz� a lak�s�ban tartott kuty�kra, mert ezek nincsenek kit�ve a vedl�st �szt�n�z� h�m�rs�kleti v�ltoz�soknak. Sz�rtakar�juk ez�rt kiss� megv�l�tozik: a pehelysz�l gyeng�l, a fed�sz�r�k r�vid�lnek �s v�ko�nyodnak. Egyes teny�szt�k azt �ll�tj�k, hogy az � kuty�ik sohasem vedlenek. Ez azonban csak r�szben igaz. Rendszerint olyan fajt�k�r�l van itt sz�, amelyek egyedeit gyakorta ny�rj�k, trimmelik vagy m�s hasonl� m�don �polj�k, illetve olyan fajt�kr�l, ame�lyeknek sz�rzete r�vid �s finom, �gy a vedl�s „eredm�nye" rajtuk nehezen �szlelhet�.A sz�rhull�s vagy kopaszs�g nem betegs�g, hanem k�s�r�t�net, m�ghozz� ink�bb hormon�lis eredet�, mint a b�rbetegs�gekre jellemz�. Megkopaszodhatnak p�ld�ul a szopornyic�ban vagy kezd�d� cukorbetegs�gben szenved� kuty�k is. A nemi szervek rendelleness�ge mindk�t nembeli egyedeken okozhat kopaszs�got (degener�l�dott vagy daganatos here). A tallium, ez a gyakran haszn�latos patk�nym�reganyag szint�n teljes kopaszs�got okoz�hat, ha az �llat szervezet�be ker�l. �m ha a kutya nem pusztul el �s fel�p�l, sz�rzete lassan �jb�l kin�.
A sz�rhull�s egy�bk�nt lehet �r�kl�tt (velesz�letett), mint p�l�d�ul a meztelen kuty�k eset�ben. Feltev�sek szerint a szoros ro�konteny�szt�s is okozhat kopaszs�got, f�leg a kis termet� fajt�kon, p�ld�ul a tacsk�kon �s a t�rpeuszk�rokon.
Most pedig, miel�tt r�t�rn�nk a kutya sz�r�pol�s�val kapcsola�tos r�szletes tudnival�kra, ejts�nk n�h�ny sz�t arr�l, milyen hat�sa van bund�s bar�tainkra a sz�ls�s�ges id�j�r�snak: a t�ls�gosan nagy hidegnek �s a k�nikul�nak.