A moszkvai �rkutya - szolg�lati �rkutya! Testalkata ennek a c�lnak van al�rendelve: mindent, ami ennek �rt, mell�zni, ami ilyen ir�ny� k�szs�g�t fejleszti, azt seg�teni kell. A kifog�stalan k�llem - teljes�tm�ny n�lk�l �rt�ktelen. A standard (�llatteny�szt�si szakkifejez�sekkel dolgoz� szabv�nyle�r�s) a fajta fennmarad�s�nak egyed�li biztos�t�ka, mely a fejl�d�snek sohasem szab hat�rt, s megjel�li azt az utat, melyet a teny�szt�s sor�n k�vetni kell. �gy is mondhatjuk, hogy a teny�szt� bibli�ja, ami megszabja a fajta valamennyi l�nyeges tulajdons�g�t, kit�r az egyed k�llem�nek �s term�szet�nek le�r�s�ra, m�reteire, valamint leggyakoribb hib�inak ismertet�s�re. T�nyanyag�ban val� j�rtass�g kev�s a kutya alkati hib�inak alapos ismeret�hez, �gy azok val�s�gos �rt�kel�s�re is sz�ks�g van. A k�llemb�r�lat minden esetben az egyed �s a standard �sszehasonl�t�sa. Egy kutya k�llemileg min�l jobban megk�zel�ti az ide�lis t�pust, ann�l t�k�letesebb. Ugyanakkor az is t�ny, hogy az �letben hib�tlan egyed nem l�tezik!

A moszkvai �rkutya - szolg�lati �rkutya! Testalkata ennek a c�lnak van al�rendelve! Mindent, ami ennek �rt, mell�zni, ami ilyen ir�ny� k�szs�g�t fejleszti, azt seg�teni kell. A kifog�stalan k�llem - teljes�tm�ny n�lk�l �rt�ktelen. Kiv�l� teljes�tm�nyt viszont az egyed alkat�nak c�lszer� fel�p�t�se n�lk�l sohasem j�het l�tre. A teljes�tm�ny nem v�laszthat� el a k�llemt�l, a kett� szorosan �sszef�gg �s csak egys�gesen �rt�kelhet�. Nagyon fontos, hogyan �rt�kelj�k, vajon az �szlelt kisebb-nagyobb hib�k cs�kkentik-e az egyed teny�sz�rt�k�t, vagy l�nyegtelenek, elhanyagolhat�k. Helyes eredm�nyre csak akkor jutunk, ha a kuty�t, mint szerves eg�szet b�r�ljuk. Ilyenkor ne azt kutassuk, hogy az egyes testr�szek mennyire k�zel�tik meg az ide�lis t�pust, hanem t�rekedj�nk arra, hogy k�pesek legy�nk meg�llap�tani az egyed testr�szeinek egym�shoz val� helyes ar�ny�t, illet�leg ar�nyoss�g�t. Alapigazs�g, hogy k�t ember nem �rti teljesen azonosan a standard egyetlen kit�tel�t sem, az egyik ember �gy - m�sik �gy �t�li meg a k�rd�ses kutya k�llem�t, mivel hogy t�k�letes standard, kifog�stalan kutya �s t�k�letes ember sincsen! A moszkvai �rkuty�nak azonban nemcsak k�lleme, de v�rm�rs�klete, term�szete, pszichikuma is van. A vil�g legszebb moszkvai �rkuty�ja is �rt�ktelen, ha a term�szete kifog�solnival�t hagy maga ut�n! Ismerni kell a fajtale�r�st, a kutya anat�mi�j�t, a testt�jakat, a v�rm�rs�kletet, a kond�ci�t, a t�pust, a m�reteket �s a mozg�st. A moszkvai �rkutya els� fajtale�r�s�t (standard) 1958-ban, Oroszorsz�gban alak�tott�k ki, melyet az�ta h�romszor �rtak �t. Az �tdolgoz�s�t a fajta form�l�d�sa, �s a haszn�lati ig�nybev�tel k�vetelte ki. A negyedik fajtale�r�s "megsz�let�se" 2007-ben t�rt�nt. A magunk r�sz�r�l ez ut�bbit vett�k alapul.

A fajta nev�ben m�r benne van, hogy �rz�-, jelz�kutya, �s t�rs (szolg�lati �rkutya, az el�z� fajtale�r�sban le�r�sban �gy szerepelt). Mind a tart�s�t, mind az �ghajlati k�r�lm�nyeket tekintve ig�nytelen.

Sz�rmaz�si orsz�g: Oroszorsz�g
FCI besorol�sa: II. csoport.

�ltal�nos megjelen�s, k�llem
Tekint�lyt parancsol�, er�teljes testalkat�, fejlett csontozat�, dombor� izomzat�, harmonikus fel�p�t�s� kutya.

Nemi jelleg
A kan nagyobb termet�, er�teljesebb, feje massz�vabb, a szuka kisebb, testalkata finomabb.

Viselked�s
Engedelmes, kiegyens�lyozott idegrendszer�, velesz�letett tulajdonosi-, ter�leti-, h�z�rz�i �szt�nnel rendelkezik. Sohasem agressz�v, de akt�v v�dekez� reakci�kkal rendelkezik. A gy�vas�g, valamint a t�lzott agresszivit�s teny�szt�sb�l kiz�r� ok.

Fej
A moszkvai �rkutya kopony�ja massz�v, sz�les, homloka kiss� dombor�, a homlok �s a pofa k�z�tt j�l kivehet� �tmenettel. Arcorri r�sz (pofa) keskenyed�, a kopony�val megegyez� hossz�s�g�, vagy r�videbb. Orrh�ta egyenes, orrt�kre fekete.

Fogazat
Korrekt, komplett. Fogai nagyok, feh�rek, metsz�fogai oll�san z�r�dnak

F�l
Nem nagy, magasan t�z�tt, l�g�, a szembolt�vek vonala f�l�tt elhelyezked�, h�romsz�g alak� f�lek.

Szem
Kicsi, s�t�tbarna, szemh�ja feszes, tekintete tart�zkod�.

Nyak
Massz�v, r�vid, a h�tvonalhoz k�pest 35-45 fokos sz�gben helyezkedik el. Vastag, rugalmas, b�re feszes, csak a nyak als� r�sz�n kis fokban lebernyeges.

Mar
A moszkvai �rkutya marja j�l fejlett, a h�tvonala f�l� domborodik.

Mellkas
A kutya mellkasa sz�les, m�ly, k�ny�kig �r�, dombor�, a t�rzs h�tuls� r�sze fel� kisz�lesedik.

Has
Kiss� feszes, a mellkas als� vonala f�l� m�rs�kelten felh�zott.

H�t
A moszkvai �rkutya h�ta sz�les, v�zszintes, izmos.

Far
Sz�les, csaknem v�zszintes.

Sz�gy
A moszkvai �rkutya sz�gye er�teljes, izmos.

Mells� v�gtagok
Szemb�l n�zve p�rhuzamos �ll�s�ak. A k�ny�k�k h�trafel� mutatnak, a karcsont �s a lapocka 100�-ban tal�lkozik. J�l izmoztak, er�s csontozat�ak.

H�tuls� v�gtagjai
Szemb�l p�rhuzamos �ll�s�ak, er�sek, j�l izmoltak, oldalr�l n�zve enyh�n meredek sz�gel�ssel. Az �t�dik karom elt�vol�tand�.

Mancsok
Nagym�ret�, sz�les, boltozatos (macskamancs).

Farok
Neh�z, cs�nkig �r. Akci�ban a h�tvonal f�l� �r, �vben visszahajlik. A moszkvai �rkutya farka hossz�, j�l fejlett aljsz�rzettel, a nyaki r�szen s�r�nyt, az als� l�bsz�r, a comb, a cs�nk h�tuls� r�sz�n z�szl�szer� k�pz�dm�nyt alkot.

Sz�n
A moszkvai �rkutya sz�ne v�r�s- feh�r jegyekkel, fekete szimmetrikus maszkkal. Sz�gye, gall�rja, a farok v�ge �s v�gtagjai feh�rek.

Marmagass�g
A kan kutya marmagass�ga minimum 68 cm, a szuk�� 66 cm. Ide�lis marmagass�g kann�l 78 cm, szuk�n�l 73 cm.

Testt�meg
A kan legal�bb 60 kg, szuka pedig legal�bb 50 kg.

Hib�k:

A fent le�rtakt�l minden elt�r�s hiba!

• K�nnyed, sz�gletes fel�p�t�s.
• Keskeny, k�nny� fej, g�mb�ly� koponya.
• Lesim�tott �tmenet a homlokt�l a pofacsontig vagy t�l �lesen hangs�lyozott stopvonal.
• Lel�g�, �llkapcsot teljesen eltakar�, "zsebet" k�pez� ajkak.
• Kihangs�lyozott szem�ld�kred�.
• M�ly r�ncok a homlokon �s a pofacsonton.
• Jelent�s pigment hi�nyos r�szek az ajkakon.
• Nem teljesen pigment�lt orrt�k�r.
• Nagy fokban gy�r�tt, f�lig fel�ll�, fejt�l igencsak el�ll� f�lek.
• Nagyon vil�gosbarna, k�k, esetleg felem�s sz�n� szemek.
• Dombor�, keskeny- vagy ferde szemek, nedves szemh�jak, t�l fejlett harmadik szemh�j.
• Zord tekintet.
• Fogszuvasod�s.
• A metsz�fogak nem egy vonalban helyezkednek el.
• Hossz�, magas �vel�s� nyak, er�sen hangs�lyozott hajlat.
• Kiemelked�, magas far.
• Gy�r�be, horogba hajtott farok a v�g�n �sszen�tt csigoly�kkal, r�vid farok.
• Egyenes �s hegyes v�llak. R�vid lapocka vagy v�llcsontok.
• Az el�ls� �s h�tuls� v�gtagok sz�k �ll�sa, a cs�nkok k�zel�tenek egym�shoz.
• Meredek cs�nk, hossz� l�bsz�rak.
• Visszafogott vagy kiegyens�lyozatlan j�r�s.
• Sz�mfeletti ujjak.(Fatty�karom nem enged�lyezett)
• G�nd�r sz�rzet, t�rzsment�n kunkorod� sz�rzet, nagyon r�vid sz�rzet, aljsz�rzet hi�nya.

Kiz�r� okok:
 

• Gy�vas�g, vagy t�lzott ingerl�kenys�g.
• Az als� �s fels� metsz�fogak el�re- vagy al�harap�sa.
• Foghi�ny (egy vagy t�bb fog hi�nya).
• Barna szempill�k �s orrt�k�r.
• Poroszk�l�s.
• Egyik vagy mindk�t oldali rejtett her�j�s�g (monorchismus, cryptorchismus).
• Minden sz�rsz�n, kiv�ve a fajtale�r�sban szerepl�ket.
• Feh�r folt a f�leken, fejhez k�pes ar�nytalanul nagy f�l.
• A szemk�rny�ki pigment�ci� ("szem�veg") aszimmetri�ja, "szem�veg" fekete keret n�lk�l, "szem�veg" hi�nya vagy egyoldalas maszk, ("monokli"), olyan "szem�veg", ami nem takarja a szem bels� sz�g�t.
• A kan marmagass�ga 68 cm, a szuk�� - 66 cm alatt.