A kedvtel�sb�l, ki�ll�t�si c�lb�l tartott kuty�k sz�m�nak, �s a kutyasport sz�nvonal�nak megn�veked�s�vel egyre gyakrabban ker�lnek felsz�nre a foghi�nnyal �s k�l�nf�le fejl�d�si rendelleness�gekkel b�r� elv�ltoz�sok. Fogh�jas sz�ps�gek Egyre gyakrabban mer�lnek fel "szavatoss�gi" k�rd�sek: legt�bbsz�r importb�l sz�rmaz� teny�sz�llatokn�l fordulnak el� a fogv�lt�s ut�n felsz�nre ker�l� hi�nyoss�gok. Azonban tudnunk kell, hogy nem minden fogfejl�d�si rendelleness�g velesz�letett! kutya, fog, fogorvos T�l sok? Vagy t�l kev�s? Velesz�letett fejl�d�si rendelleness�gek A fejl�d�si zavarok lehetnek �r�kl�ttek, szerzettek. Ezek okai k�zt szerepelhet a foglemez �s/vagy a fogcs�ra sz�m-, m�ret- �s alakbeli abnorm�lis fejl�d�se, illetve a fog kem�ny sz�veteinek, szerkezet�nek torz alakul�sa, valamint e hib�k kombin�ci�ja is. Az egyes fogakat �rint� elv�ltoz�sok fajt�nk�nt m�s-m�s elb�r�l�s al� ker�lnek. Ha t�l kev�s A fogak sz�m�nak cs�kken�se jelentheti a teljes fogazat velesz�letett hi�ny�t, ami szerencs�re nagyon ritka, �m megjelen�s�hez gyakran t�rsulnak a szervezet m�s fejl�d�si rendelleness�gei. Ugyanez mondhat� el az oligodontiar�l is, amikor csak nagyon kev�s fogat tal�lunk az �llat �llkapcs�ban. Gyakori zavar viszont amikor egy, vagy t�bb (n�h�ny) fog hi�nyzik! A fogak velesz�letett hi�ny�ban gyakran j�tszanak szerepet �r�kl�tt faktorok, azonban hi�nyozhatnak m�s korai behat�s eredm�nyek�ppen is (pl. trauma, fert�z�s). A hypodontia a marad� fogazatban sokkal gyakoribb, �s gyakran szimmetrikus. Ha egy tejfog velesz�letetten hi�nyzik, a marad� ut�da is val�sz�n�leg hi�nyozni fog. (Vigy�zat: az egyes premol�risoknak eleve nincs tejfog el�dj�k!). 

Leggyakrabban a metsz�fogak �s a premol�risok hi�nyoznak. A sz�mcs�kken�s lehet nem val�di, amin azt �rtj�k, hogy a fog be�gyaz�dott, nem tud el�t�rni, �gy nem l�that�, de megvan. A r�ntgenvizsg�lat felt�tlen�l sz�ks�ges eszk�z ahhoz, hogy a val�di foghi�nyt meg�llap�thassuk. Rendel�nkben az a gyakorlat, hogy egyes fogak hi�ny�nak elb�r�l�s�t a fogv�lt�s lez�rul�sakor, �ltal�ban 7 h�napos kor ut�n v�gezz�k. Ett�l csak a tulajdonos k�r�s�re t�r�nk el, p�ld�ul nagy �rt�k� teny�sz�llat v�s�rl�sakor, amikor csak a fogcsir�k sz�m�t tudjuk leellen�rizni. �rdemes a fogv�lt�s v�g�t megv�rni az�rt is, mert ekkor m�r jobban l�that�ak az esetlegesen fenn�ll� anat�miai elt�r�sek. Ha t�l sok Sz�mfeletti fogakat gyakrabban tal�lunk a marad� fogazatban, mint a tejfogazatban, b�r ott is el�fordul. Sz�mn�veked�s kialakulhatnak �r�kl�tten, de szerzett traum�k hat�s�ra is. A sz�mfeletti fogak lehetnek norm�lis m�ret�ek �s alak�ak, de ett�l elt�r�en torzak is. A legt�bb sz�mfeletti fog metsz�fog vagy premol�ris. A sz�mfeletti fogak klinikai jelent�s�ge az, hogy zavarokat okozhatnak a fogz�sban, a fogak sorban�v�s�ben �s helyez�d�s�ben. Ebb�l fakad�an k�ros hat�ssal lehetnek a harap�sra �s az �llkapocs z�r�d�s�ra. Ebben az esetben viszont alaposan meg kell fontolni az elt�vol�tat�sukat. Nem val�di sz�mn�veked�s az, amikor a tejfog visszamarad, nem v�lt�dik le. Ilyenkor nem t�bbet tal�lunk az azonos (tej, vagy marad�) fogakb�l, hanem un. vegyes fogazatot l�tunk. Ha ez a fogv�lt�s lez�rul�sa ut�n kb. 7 h�nappal is fenn�ll, minden esetben el kell t�vol�tatni a tejfogakat. Ezek a fogak nagyon t�r�kenyek, �s ha elt�rnek, bakteri�lis fert�z�sek kiindul�pontjaik�nt k�ros�tj�k a marad� fogakat. Be�gyaz�dott kutyafog kutya, fog�szat, ciszta A be�gyaz�dott fogak gyakran ciszt�sodnak A kutya foga akkor nem k�pes �tt�rni, ha norm�lis helyzet�nek felv�tel�t g�tolja valamilyen �tj�ba ker�lt fizikai akad�ly, illetve kev�s az ehhez sz�ks�ges er�. Leggyakrabban szerzett �llapot, de lehet genetikus h�ttere is (pl. kicsi als� egyes premol�ris �s relat�v vaskos er�s ajakf�k tapad�sa a fog�nyen). A rendelleness�get okozhatja trauma (s�r�l�sek, hegek), vagy egyszer�en az, hogy olyan a fog helyez�d�se az alveolusban, hogy nem k�pes a norm�l hely�re n�ni. Az �t nem t�rt, be�gyaz�dott fogakat r�ntgenvizsg�lattal kell elk�l�n�teni a hi�nyz� fogakt�l. A be�gyaz�dott fogak nagyon gyakran ciszt�sodnak, a ciszt�k fokozatosan beolvasztj�k a k�rnyez� csontsz�vetet, �s �gy gyeng�tve a csont�llom�nyt, kiindul�pontjai lehetnek egy traum�nak. Az ilyen ciszt�kat fel kell t�ratni, a menthetetlen fogakat el kell t�vol�tatni, illetve cisztafelt�lt�ssel meg lehet k�s�relni a fog megment�s�t. Nagyobb fogak eset�n az er� hi�ny�ban �t nem t�r� fogakat sz�jseb�szeti �s fogszab�lyoz�si m�dszerekkel a norm�l hely�kre lehet szab�lyoztatni. Ha nem lehets�ges a be�gyaz�dott fog elt�vol�t�sa, legal�bb rendszeresen figyelemmel kell k�s�rni a v�ltoz�sokat.