Testt�meg: kanok 24-30 kg, szuk�k 22-26 kg Marmagass�g: kanok 58-64 cm, szuk�k 54-60 cm Sz�nv�laszt�k: zsemles�rga Orsz�g: Magyarorsz�g FCI-sz�m: 57 Vad�szkutya. A r�vidsz�r� magyar vizsla r�gi magyar vad�szkutya. A vizsla t�bb kutyafajt�b�l alakult ki. A magyarok IX. sz�zadban behozott keleti jelleg� kop�ja keresztez�d�tt az akkor itt �shonos kop�fajt�kkal. Ezekb�l teny�sztett�k ki a solym�szok szagl� vizsl�it, melyek a XV. �s XVI. sz�zadban keresztez�dtek a t�r��k�k s�rga sz�n� vad�szebeivel. Ebb�l a XVIII. sz�zadban ker�lt kiteny�szt�sre a tulaj�donk�ppeni magyar vizsla, melyet a XIX. sz�zadban egyes tulajdons�gok jav�t�sa �rde�k�ben pointerrel, n�met vizsl�val is kereszteztek, ezenk�v�l egyes t�rzsekbe v�reb-v�r is ker�lt. A r�vidsz�r� magyar vizsla le�r�sa. �sszbenyom�s. K�z�pnagy termet�, nemes megjele�n�s�, s�t�t s�rga sz�n� vizslafajta. J�l fejlett, m�gis l�gy vonal� izomzat, hajl�kony mozg�s, �l�nk tekintet a jellemz�i. Jellegzetes tulajdons�gai: intelligens, nyugodt v�rm�rs�klet�, engedelmes, tanul�kony. Vad�szati- szempontb�l igen j� adotts�gokkal, j� orral, vadmeg�ll�si, elhoz�si �s nyom�tart� hajlammal rendelkezik. A testt�jak ismertet�se. Fej. Szik�r, a fejtet� k�z�pvonala ment�n kiss� �rkolt. A koponya�tet� - arcorri sz�g 30-35�. A stop csek�ly. Az orrh�t egyenes. A koponyacs�cs enyh�n l�tszik. Az orr tomp�n lemetszett. Az ajkak sz�razak, a sz�jr�st t�k�letesen fedik. Foga�zata szab�lyos, �s t�k�letesen z�rt. A metsz�fogak oll�san illeszkednek. Szeme k�zepes m�ret�. Kiss� ov�lis. Az orrh�ttal majdnem p�rhuzamosan metszett. A szemh�jak j�l z�rnak. A szemzugban a piros k�t�h�rtya nem l�that�. F�le a k�zep�sn�l valamivel nagyobb m�ret�. Kiss� alacsonyan t�z�tt. L�g�. Nem h�sos. Kar�jos, lekerek�tett V alak�. Orr. Az orrt�k�r ar�nylag nagym�ret�. Lekerek�tett. Oldalr�l n�zve tomp�n lemetszett. Az orrny�l�sok t�gasak. Az orrcimp�k mozg�konyak. Nyaka k�zepesen hossz�, ar�nyos. K�z�pmagasan illesztett. A tark� alatt j�l �velt, izmos. A torokt�j�kon a b�r laz�bb, mint m�sutt, �s nem k�pez lebernyeget. T�rzs. A mellkas m�ly �s hossz�. Legm�lyebb pontja a k�ny�kb�b magass�g�t �ri el. A sz�gy k�zepesen sz�les, el�redomborod�. A szegycsont hossz�, er�s. A mellkas ov�lis keresztmetszet�, a bord�k m�rs�kelten �veltek. A h�t egyenes, izmos. Az �gy�k k�zepe�sen hossz�: A far kiss� lejt�s, de nem csapott. 

J�l izmolt. Fel�ln�zetben a far oldal�vonalai majdnem p�rhuzamosak. A farb�b magass�ga 1-2 cm-rel kisebb, mint a mar�magass�g. A farok kiss� alacsonyan t�z�tt. Nyugalmi �llapotban f�gg�legesen lecs�ng�, mozg�s k�zben v�zszintesen tartott. A farok 1/3 r�sz�t le kell v�gni (2/3 r�sze megmarad). Kifejlett kuty�n a v�gott farok hegye a t�rdhajlatig �rjen. Az el�ls� v�gtagok oszlopszer�ek. A testet ar�nyos t�vols�gban t�masztj�k al�. J�l izn tak. A lapocka r�zs�tos. A v�ll j�l izmolt, de nem merev. A h�tuls� v�gtagok er�s csontozat�ak. J�l izmoltak. Szab�lyos �ll�s�ak. Oldaln�zetben a t�rd�z�let hajl�ss� 110-120� k�r�l van. A comb hossz�, a sarok m�lyen helyezett. A mancs r�vid, g�mb�lyded. Az ujjak r�videk, �veltek, j�l z�rtak. A talpp�rna nagy, kem�ny, �rdes. A k�rm�k rugalmasak, j�l �veltek. A fatty�ujjak elt�vol�tand�k. Sz�rzete r�vid, egyenes lefut�s�, er�s sz�l�, testhez simul�. S�r�. F�nyes. Az egyes sz�rsz�lak vastagok, rugalmasak. A sz�rzet zs�ros tapint�s�. Sz�ne. Egysz�n�. A zsemlyes�rga s�t�t �rnyalat�val. Az eg�sz �llat k�zepes m�rt�kben s�rg�sbarna sz�nben pigment�lt. A sz�rzet s�t�t �rnyalat�, egysz�n� zsemlyes�rga. Az orrt�k�r, a szemh�jsz�l, a sz�jsz�l, a sziv�rv�nyh�rtya, a talpp�rna �s a k�r�m sz�ne ennek s�t�tebb v�ltozata. Sohasem fekete vagy palasz�rke. Jellegzetes mozg�sa az �l�nk �get�s vagy t�rnyer� v�gta. Testar�nyai. A kan �s a szuka testar�nyai kiss� elt�r�ek. A kan valamivel z�m�kebb �s durv�bb, a szuka hosszabb �s finomabb. Az egyes testr�szek viszonylagos standard m�rete a marmagass�g sz�zal�k�ban kifejezve a k�vetkez� (a z�r�jelben lev� �rt�kek a n�st�ny testm�reteit tartalmazz�k): Kiz�r� okok. Kiz�rand�, ha �ltal�ban nem felel meg a r�vidsz�r� magyar vizsla el�bbi�ekben r�gz�tett fajtajelleg�nek, vagy olyan nagym�ret� hib�i vannak, amelyeknek az ut�dokban val� megjelen�se a fajta roml�s�t vonn� maga ut�n. R�vidsz�r� �s dr�tsz�r� sz�l�k ut�n sz�rmaz� ut�dok nem t�rzsk�nyvezhet�k a r�vidsz�r� magyar vizsl�k k�z�, m�g akkor sem, ha sz�rzet�k r�vid. Tov�bbi kiz�r� ok a foltos orrt�k�r, fekete orrt�k�r, laza, lel�g� szemh�j, lel�g�, nyitott, nedves ajkak, tarkas�g, foltoss�g, 5 cm-n�l nagyobb �tm�r�j� feh�r mellfolt, vil�gossz�rke sziv�rv�nyh�rtya, kanokn�l 56 cm-n�l, szuk�kn�l 52 cm-n�l kisebb marmagass�g, kanokn�l 65 cm-n�l, szuk�kn�l 62 cm-n�l nagyobb marmagass�g; alulharap�s, 2 mm-n�l nagyobb m�rt�k� fel�lharap�s stb. Gyakrabban el�fordul� hib�k. T�l finom szervezet. Laza szervezet. Laza szemh�j. L�g� ajkak. Gyenge csontozat. T�l kicsiny vagy t�l nagy termet. Durva fej. V�rebre eml�keztet� fejalkat. Hib�s fogazat. Rosszul kurt�tott farok. Ritka sz�rzet stb.