Azt szoktuk volt mondani: ahhoz, hogy egy kuty�st megnyerj�nk a kuty�s sportnak (�s itt nem csup�n a versenyre gondolok), el�sz�r is egy j� kuty�ra van sz�ks�g, amely m�r a kezdet kezdet�n j�l m�k�dik, �s nem kell vele meggebedni apr� kis eredm�nyek�rt. Ezenfel�l sz�ks�g van megfelel� infrastrukt�r�val ell�tott kuty�s objektumokra, valamint j�l k�pzett, intelligens tan�t�mesterekre. Ezzel szemben mi van ma? Egy-k�t alap�tv�nyi iskola, melyeket j�r�szt a MEOE-t�l ker�ltek �t a rendszerv�lt�s idej�n; sz�nvonal �s szab�lyos m�k�d�s, gazd�lkod�s enyh�n sz�lva is k�ts�gbeejt�. Nem v�letlen�l hagytam v�g�re azt a tal�n tucatnyi kutyaiskol�t az eg�sz orsz�gban, ami �gy �ll �ssze, hogy a fent eml�tettekb�l akad egy-egy tiszteletteljes kiv�tel. Ezek azok a mag�n- vagy kis egyes�leti objektumok, amelyek m�r hellyel-k�zzel k�pviselnek valamif�le sz�nvonalat, m�k�d�s�k is t�bbnyire hivatalos, b�r a szem�lyi h�tt�r ezekben is kiss� fogh�jas. Mindezeket nem pejorat�v �llel �rtam, csak miel�tt k�l�nb�z� m�dszerekr�l besz�l�nk, j� tudni, hogy hov� is sz�rjuk a gy�ngy�t. Rem�nykedj�nk benne, hogy n�h�ny szem az�rt j� helyre gurul. Ezek ut�n akkor h�t l�ssunk n�h�ny gy�ngyszemet Dildei �r prezent�l�s�ban, a nyomk�vet�s tan�t�s�nak megk�nny�t�se �rdek�ben! Nyomk�vet�-munka a Dildei-m�dszer szerint A c�l a l�p�senk�nti nyomk�vet�s, l�bnyomr�l l�bnyomra. A temp�t nem befoly�soljuk a p�r�zzal, hanem a kutya saj�t maga hat�rozza meg. A nyomfektet�sn�l azt kell el�rn�nk, hogy a talaj szaga domin�ljon. Ezt puha talajon t�rt�n� nyomfektet�ssel �rhetj�k el. Lehet�leg ne legyen n�v�nyzet: a szem�lyes szag „elakad” a n�v�nyzetben. Ha a kutya �gy jutalmat �s megel�ged�st tal�l, �gy ezt ezzel a t�pus� nyommal �sszekapcsolja, �s lassan, korrekt m�don, l�bnyomr�l l�bnyomra fog keresni. A kuty�t motiv�lnunk kell, hogy hosszabb ideig koncentr�ltan keressen.

A koncentr�ci� a sebess�gt�l f�gg, ez�rt azt kell el�rn�nk, hogy lassan keressen. Gondoskodnunk kell arr�l, hogy a kutya hossz� ideig hib�tlanul, koncentr�lva nyomk�vessen. Ezt �gy �rhetj�k el, ha kedvez� felt�teleket teremt�nk, egyszer� nyomot fektet�nk. A motiv�ci�t magas szinten fenn kell tartani. Gyakori hiba a neh�zs�gi fok t�l gyors emel�se. A kuty�nak a nyomot a seg�ts�g�nk �s jav�t�sunk n�lk�l, mag�t�l kell megtal�lnia, mivel ezek gyakori probl�m�k okoz�i a nyomon. Ez�rt a k�vetkez� felt�teleknek kell megfelelni: 1. megfelel� ter�let; 2. nyomfektet�s (a nyom fel�p�t�se); 3. a kuty�t gondosan el� kell k�sz�teni a nyomra, �s nyugodtan a nyomhoz vezetni. Csak puha sz�nt�st haszn�ljunk, l�that� l�bnyomokkal: ez j�l ellen�rizhet�. A m�ly benyom�d�sokban er�sebb talajszag keletkezik. Az sem baj, hogy a kutya l�tja a l�bnyomokat: � m�s perspekt�v�b�l l�tja, ez�rt nem l�t olyan t�volra. A kutya nem tanul meg szemmel keresni, a szagl�sa domin�l. A m�ly l�bnyom el�nye, hogy a kuty�nak m�lyen bele kell dugnia az orr�t, hogy az �lelmet kivegye, �gy intenz�vebben veszi fel a szagot. A jutalomfalatot a saroknyomba tessz�k, �gy a kutya nem veszi t�l kor�n �szre. A jutalomfalatnak megfelel� m�ret�nek kell lennie. Ha t�l nagy a falat, a r�g�s eltereli a figyelm�t, �s kihagy egyes l�p�seket. Ha t�l kicsi, nem kelti fel kell�k�ppen a kutya �rdekl�d�s�t. Fontos a kuty�hoz hangolt l�p�shossz: a t�l kicsi l�p�sekkel t�relmetlens�get, inger�lts�get kelthet�nk a kuty�ban, ennek k�vetkezt�ben szint�n kihagyhat l�p�seket. A hossz� l�p�sek engedik a kuty�t nyugodtan �s folyamatosan keresni. A jutalom nagys�g�val, a l�p�shosszal �s a p�r�zzal hat�rozzuk meg a sebess�get. A nyom fektet�se Az a feladatunk, hogy a nyom helyes lefektet�s�vel a keres�s st�lus�t befoly�soljuk, �s a kutya sz�m�ra kedvez�v� tegy�k, a kuty�val �sszehangoljuk. A l�p�shossznak norm�lisnak kell lennie, ugyan�gy a sz�less�gnek is. A nyomk�vet�sn�l megfigyelj�k a kuty�t: ha t�l gyorsan keres, megn�velj�k a l�p�shosszt vagy a jutalomfalat m�ret�t. Jutalomfalatk�nt kis „hurkadarabok” (ink�bb virsli) megfelel�ek. nyomkovetes2.jpg A szimatkatlan ne a megszokott, sz�mtalan falattal telerakott h�romsz�g legyen, mert a kutya t�ls�gosan l�tja az �lelmet. A katlan egyetlen, szorosan egym�s mellett fekv� l�p�sp�r legyen, amelybe egyetlen falatot tesz�nk. Kezdetben a nyom csak a katlanb�l, n�h�ny m�ter nyomb�l, �s a v�g�n ism�t az egym�s mellett fekv� l�bnyomokb�l �ll. A v�g�re tehet�nk egy kicsivel t�bb �lelmet, de nem t�l sokat, hogy a nyomon l�v� �lelem legyen a motiv�ci�, �s ne a nyom v�g�n l�v�. A nyom v�g�n ugyanez�rt j�tszani sem szabad. Dildei csak feln�tt kuty�kkal kezd el foglalkozni, �s csak n�gyhetente nyomk�vet, mert szerinte a fiatal kuty�t k�nny� t�lterhelni. Az elindul�s. A kuty�nak nyugodtan �s folyamatosan kell elindulnia. Ha el�rte az els� falatot, fontos, hogy a p�r�zt laz�n hagyjuk. A t�l feszes p�r�z a kuty�t t�ls�gosan �szt�nzi az el�rehalad�sra. Nem szabad t�l er�sen befoly�solni sem, mert att�l ideges lesz. Ha a kutya nem veszi fel r�gt�n a szagot, a kutyavezet�nek nem szabad seg�tenie, �s nyugodtnak kell maradnia: a kuty�nak mag�t�l kell r�tal�lnia. Ha a kutya elt�r a nyomt�l, csak a p�r�zzal seg�thet�nk neki finoman, de a kutyavezet�nek mozdulatlanul kell maradnia. A kuty�nak az elej�t�l fogva azt kell megtanulnia, hogy �n�ll�an tal�lja meg a nyomot. Az ebnek kedvez� felt�teleket biztos�tunk, �gy saj�t mag�t tan�tja. Mag�ra hagyjuk a kuty�t a nyomon, �s j�l megfigyelj�k. Ha probl�m�i vannak, a k�vetkez� nyomot optim�lisabban kell lefektetn�nk. A kuty�t nem a p�r�zzal, nyak�rvvel vagy besz�ddel befoly�soljuk, hanem a nyomfektet�ssel. Ha felemeli az orr�t, a kutyavezet� akkor is nyugodt marad, nem befoly�solja a kuty�t, hanem megv�rja, am�g az mag�t�l �jra felveszi a nyomot. A v�g�n engedj�k, hogy megegye az �lelmet, majd nyugodtan elvezetj�k a nyomt�l. Ha a kutya a nyomon t�l ideges, megpr�b�lhatjuk megetetni nyomk�vet�s el�tt. Ha t�ls�gosan h�z a kezd�ponthoz, megpr�b�lhatjuk �lelemmel elterelni a figyelm�t. P�r�zzal ne avatkozzunk be! Ha a kutya t�l gyorsan keres, kihagy n�h�ny l�bnyomot, �s t�l gyorsan a v�g�re akar jutni, kezdetben keskenyebb oldalt�vols�got hagyjunk a l�p�sek k�zt (t�l neh�z a kuty�nak a fej�t jobbra-balra mozgatni), �gy a l�bnyomok szinte egyvonalban lesznek. Ha ez nem el�g, n�velj�k a l�p�shosszt, lehet�leg keskeny l�p�st�vols�g mellett. Ha a kutya lassabb lesz, ism�t norm�l nyomot fektethet�nk. A pontoss�g Dildei szerint a kitart�s gyakorl�sa nem olyan fontos, mint a pontoss�g. Ha a kutya 60-80 l�p�st korrekten �s koncentr�ltan keres, megtal�l minden falatot �s felveszi, akkor kezdhetj�k a t�r�s tan�t�s�t. Itt is fontos, hogy a kutya seg�ts�g n�lk�l dolgozzon. Fontos, hogy hogyan fektetj�k le a t�r�st. Figyelj�nk, hogy a t�r�s illeszkedjen a l�p�sekhez: bal/jobb. A t�r�s ut�n 20-30 l�p�st fektet�nk, �s dupla l�p�ssel befejezz�k. Ha t�lmegy a t�r�sen, a kutyavezet� meg�ll, �s nyugodtan megv�rja, m�g a kutya r�tal�l. A nyom teljes hossza ebben a st�diumban kb. 100 l�p�s, egy t�r�ssel. Nem sok t�r�st kell gyakorolni, hanem keveset, de pontosan. T�rgyak Ha a kutya m�r tud t�rni, elkezdhetj�k a t�rgyjelz�st. A fektet�st k�zepes motiv�ci�val �s stresszmentesen c�lszer� tan�tani. Kezdetben viszonylag nagy t�rgyat helyez�nk a nyom v�g�re, a t�r�s ut�n 20 l�p�ssel, �s �lelmet tesz�nk r�. Amikor a kutya a t�rgyhoz �rve meg�ll �s megeszi az �lelmet, �k�lbe z�rt kez�nkben �lelmet tartva a kutya mell� l�p�nk, kez�nket a t�rgyra tessz�k. A kutya lefekszik, �s megjutalmazzuk. Ebben a helyzetben t�bbsz�ri jutalmaz�ssal r�gz�tj�k a kuty�t, majd a t�rgy felv�tele ut�n tov�bb etetj�k (a f�ldr�l, �s nem k�zb�l vagy a t�rgyr�l). Ha a kutya egy t�r�st �s egy t�rgyat m�r nyomk�vet, tov�bbl�phet�nk a k�t t�r�sre, legf�ljebb 200 l�p�ses nyomon. A nyomfektet�s id�tartama Dildein�l nem igaz�n fontos, kb. 15 perc. Ha k�t t�r�ssel korrekten nyomk�vet, be�p�thetj�k a m�sodik t�rgyat. Ezt az els� t�r�s ut�n kb. 30 l�p�sre rakjuk. A t�rgy ut�n k�vetkez� 2-3 l�p�sbe ne rakjunk falatot. A fekv� kuty�t �jra �s �jra stabiliz�ljuk a falattal, ezut�n sz�m�ra j�l l�that�n elhelyez�nk egy falatot az els� �res l�bnyomba, �s „Keresd!” vez�nysz�val elind�tjuk. Ezt k�vet�en k�vetkezhetnek a tov�bbi nehez�t�sek: hegyessz�g� t�r�s, n�v�nyzet, �vek, zavar� nyomok, de mindig csak annyi, hogy a kutya korrekten keressen. A jutalomfalatot m�g nem �p�tj�k le. Ha a kutya szemmel keres, elterel�seket fektet�nk. A kutya let�r az elterel�sn�l, hagyjuk, hogy t�lhaladjon n�h�ny l�p�st, majd �szleli, hogy ott nincs falat, �s jav�t. Az id� m�l�s�val a falatokat ritk�tani kell, �s rendszertelen�l lerakni. Ha v�letlen�l f�v�n nyomk�vetn�nk, a katlannak �s a befejez�snek akkor is sz�nt�sban kell lennie. Az �lelem elhagy�sa Kb. egy �ven kereszt�l minden l�p�sbe falatot tesz�nk, �s puha sz�nt�sban nyomk�vet�nk. Kb. 10 h�ttel a vizsga el�tt a m�sodik vagy harmadik sz�ron a harmadik-negyedik l�p�st�l elhagyjuk a falatokat. Ezt n�h�nyszor megtessz�k. Ha ez m�r j�l megy, hat h�ttel vizsga el�tt az els� sz�ron �s a az els� t�r�sben nem tesz�nk le falatot. Norm�l esetben a kutya meg�rti, hogy ha kitart�an nyomk�vet, a v�g�n ism�t �lelmet tal�l. Ezt n�h�nyszor megtessz�k, de k�zben �jra �s �jra komplett nyomokat is fektet�nk, amelyeken v�gig jutalomfalatot alkalmazunk. �gy tesz�nk a 3-as vizsg�ig (3-4 �ves kor). Akkor egyik napr�l a m�sikra elhagyunk minden jutalomfalatot a nyomr�l, a t�rgy kiv�tel�vel. A kutya ilyenkor picit gyorsulhat, amit m�r kis p�r�zhaszn�lattal korrig�lni tudunk.