▪ �j diz�jn
ker�lt fel az oldalra, amint l�tj�tok lovas lett, szerintem j� lett, b�r nem ez az eddigi legszebb munk�m, a css-vel m�g van n�h�ny elint�zni val�m, a dizi kicsit r�zsaszin lett, de nekem tetszik. :) v�lem�nyeiteket v�rom! :)

▪ �j cic�s cikk
eket hoztam, ellehet �ket olvasni ^__^ hajr��. :)

▪ A kuty�kr�l egy cikk
amint a szetterekr�l, pointerek hajdan�nj�r�l �r.
▪ A cikk:
A b�csi vad�szati ki�ll�t�son 1910-ben nagy felt�n�st keltettek ifjabb Vastagh Gy�rgy kutyaszobrai, melyek nemcsak alkot�jukat dics�rt�k, hanem a modern hazai min�s�gi vad�szkutya-teny�szt�s, illetve tart�s kezdeteinek els� bizony�t�kai is lettek. Szerencs�re az akkor megform�zott vizsla-, pointer- �s szetterszobrok �tv�szelt�k a h�bor�k, forradalmak, rendszerv�ltoz�sok zavaros id�szakait, s mind a mai napig szinte hi�nytalanul �rzik �ket a Magyar Mez�gazdas�gi M�zeumban, ahol id�r�l id�re a nagyk�z�ns�g nemcsak az �lland�, hanem az id�szakos ki�ll�t�sokon is megcsod�lhatja ezeket a brit fajt�j�, haz�nkban egy �vsz�zada tartott vad�szebeket is. A m�vesen megmunk�lt,festett gipszszobrok l�tt�n, valamint a sz�zadel�n k�sz�lt festm�nyekben gy�ny�rk�dve az a benyom�sunk t�mad, hogy sz�z �vvel ezel�tt magas sz�nvonal�, sz�les k�rben elterjedtek voltak – az akkori sz�haszn�lattal �lve, �sszefoglal�an angol vizsl�knak nevezett – fajt�k. beolvas�s0001.jpg �gy volt-e val�j�ban, vagy csak egy �lomvil�g mutatkozik meg az alkot�sokon? A Magyar Ebteny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete (MEOE), mely megalakul�sakor az �sszes kutyafajta teny�szt�s�t kit�zte feladat�ul, m�r 1914-ben vizslaszakoszt�ly l�tes�t�s�t hat�rozta el. Az alap�t�k a kezdeti neh�zs�geket hamar lek�zd�tt�k. Ezt bizony�tja, hogy m�g az alakul�s �v�ben tavasszal vizslaversenyt rendeztek. A nagy �rdekl�d�s miatt ezt okt�berben egy �szi megm�rettet�s k�vette. A vil�gh�bor� a vizslaszakoszt�ly �let�ben is t�r�st okozott, mivel a lelkes gazd�k jelent�s r�sz�t a frontra vez�nyelt�k. �rdekes, hogy mag�ban az �llom�nyban nem t�rt�nt min�s�gi roml�s. A h�bor� , illetve az azt k�vet� forradalom viszont rettenetes k�rokat okozott eb �llom�nyunkban is, mivel az ell�t�si neh�zs�gek, a megromlott �ltal�nos biztons�g miatt a kiv�l� min�s�g� �llatok jelent�s r�sze elkall�dott.

De eleink lelkesed�se �s a j�v�be vetett t�retlen hit megmutatkozott m�r a MEOE 1920. j�nius 27-�n rendezett orsz�gos ebki�ll�t�s�n, ahol egy korabeli kinol�gus, nem sejtve Trianon trag�di�j�t, �gy sz�lt az egybegy�ltekhez: „H�l’ Istennek! A legs�t�tebb korszak m�g�tt�nk van, s nemzet�nk a termel�munka felv�tel�t az eg�sz vonalon �jb�l megkezdte. Most v�gre �t�tt a mi �r�nk is, a munka m�r megkezd�d�tt. L�ssunk hozz�, hogy azt eredm�nyesen folytassuk.” S val�ban, m�sf�l �vvel a tan�csk�zt�rsas�g ut�n az egyes�let az addigra sz�tforg�csol�dott vizslaszakoszt�ly �jj�szervez�s�t napirendre t�zte. Persze mindez m�r nem ment �gy, mint hat �vvel kor�bban, mivel a vad�szok sz�m�hoz k�pest az orsz�gban l�v� idom�tott vad�szebek sz�ma hihetetlen�l alacsony volt. Ebben az id�ben Magyarorsz�gon majd’ minden m�sodik f�rfi vad�sznak vallotta mag�t, s legt�bben a vad�szebt�l csak azt k�vetelt�k, hogy a foglyot meg�llja, valamint az orra lel�tt leesett vadat apport�rozza. A vad�sznak legf�bb k�teless�ge, hogy az �ltala megsebzett vadnak szenved�seit megr�vid�tse, m�gis keveseknek volt m�dja, illetve ig�nye arra, hogy a sebzett vadat minden k�r�lm�nyek k�z�tt, azaz erd�n-mez�n vagy a v�zen ter�t�kre hoz� kuty�t tartson. Az �sszetettebb feladatokra kiz�r�lag a j�l k�pzett, megfelel� genetikai alapokkal b�r� ebek voltak csak k�pesek, olyan �llatok, melyeknek el�dei a gener�ci�kon kereszt�l v�gzett gondos szelekci�nak k�sz�nhet�en kimagasl�an teljes�tettek. Sajnos az �tlag magyar vad�sz vizsl�ja nem rendelkezett azokkal az �r�kl�tt a k�pess�gekkel, melyek alapot biztos�tottak volna ahhoz, hogy az �sszetett feladatokat megfelel� idom�t�ssal el tudja v�gezni. A n�metek ezekben az �vekben m�r a munkaegyes�t�s h�vei voltak, ez�rt olyan vizsla kiteny�szt�s�t t�zt�k ki c�lul, melyek a vad�szat �sszes k�vetelm�nyeinek megfeleltek, m�g az angolok a munkafeloszt�s h�veik�nt m�r hossz� �vsz�zadok �ta teny�sztettek pointereket �s szettereket, melyeket haz�nkban legink�bb a fogoly megkeres�s�re, illetve meg�ll�s�ra haszn�ltak. M�g a retrievert apport�roz�sra, a t�bbi munka elv�gz�s�re a sp�nielt haszn�lt�k eredeti haz�jukban. A sp�nielekb�l mutat�ban m�g akadtak legink�bb springerek �s cockerek, retrievert azonban haz�nkban nem tartottak. Magyarorsz�gon az 1920-as �vek elej�n a fajt�k n�pszer�s�t�s�re a vizslaversenyek kit�n� alkalmat adtak.. Ekkor d�bbenhetett r� az �tlagvad�sz, hogy micsoda k�l�nbs�gek rejlenek a pedigr�vel rendelkez� kiv�l� k�pess�g� egyedek, illetve a bizonytalan sz�rmaz�s� �llatok k�z�tt. Nagy volt az �rdekl�d�s a kuty�k ir�nt, de csak kevesen voltak hajland�k �ldozni t�rzsk�nyvvezet�sre, �gy hamarosan bebizonyosodott, hogy mindezt csak olyan szervezet v�llalhatja mag�ra, mely kell� anyagi alapokkal rendelkezik. Mivel a gazdas�gi neh�zs�gek miatt �n�ll� vad�szkutya egyes�let alak�t�sa nem volt megval�s�that�, ez�rt is volt l�tjogosults�ga a MEOE vizslaszakoszt�ly�nak. Emellett a Hubertus Orsz�gos Magyar Vad�szati V�degylet vizslaszakoszt�lya is a k�l�nf�le angol �s n�met vad�szebek teny�szt�s�nek el�mozd�t�s�t t�zte ki c�lj�ul. T�bb felh�v�st is int�ztek a szakoszt�lyok a korabeli nimr�dokhoz, hogy tagd�jukkal, illetve m�s m�don is t�mogass�k a szervezetek munk�j�t, b�zva abban, hogy az ebteny�szt�s vir�gz�snak indul, ami �ltal a vad�szattal j�r� �r�m is fokoz�dik, mik�zben a sebzett vadak is hamarabb megk�nnyebb�lnek szenved�seikt�l. Ezekben az �vekben a vad�szebteny�szt�st t�bb korabeli szaklap n�pszer�s�tette, �gy a Vad�szlap, a Nimr�d, valamint az A Kutya is, de A Term�szet c�m� �js�g Ebteny�szt�s c�m� rovat�ban is sz�p sz�mmal jelentek meg cikkek elismert szakemberek toll�b�l. �gy t�bbek k�z�tt az akkori nagynev� kinol�gusok k�z�l �tv�s Bal�zs, Raitsits Emil �s Heckel Frigyes �r�sai jelentek meg e t�m�ban. Ezzel is magyar�zhat�, hogy 1923-ra m�r szinte mindenki pap�rost k�vetelt az elad� vizsl�val. De ennek hamarosan el�rkezett a b�jtje is, mivel csak a pedigr�s vizsl�nak volt keletje, s �gy egyre t�bb vissza�l�s t�rt�nt a t�rzsk�nyvekkel. No, nem mintha meghamis�tott�k volna a sz�rmaz�si igazol�sokat, mivel ez szinte lehetetlen volt a szigor� ellen�rz�sek miatt, hanem minden �sszer�s�get f�lret�ve kezdtek el egyesek kuty�kat „gy�rtani”. �tv�s Bal�zs szerint sz�p sz�mmal voltak olyanok, akik hittek abban, hogy „k�t pap�rossal b�r�, ak�r versenyd�jas sz�l� �sszep�ros�t�s�b�l csupa versenyd�jra jogosult ut�d j�n vil�gra, de ha ez �gy volna, akkor a versenyeken csupa els� helyeket kellene kiadnunk, s nem volna hasznavehetetlen pedigr�s vizsla”. A tudatlans�g mellett mi is volt az oka annak, hogy a magyar vad�szkutya-teny�szt�s a n�metekhez vagy a csehekhez k�pest, nem besz�lve az angolokr�l, igen csak elmaradt? �tv�s szerint az ok a nemt�r�d�ms�g �s a lustas�g volt. Erre p�ldak�nt eml�ti, hogy „ha Budapesten vagy k�zel�ben van valakinek egy j�v�r�, pr�ma pedigr�j� n�st�nye, amelyet p�ros�tani kell, lehet�s�ge van Pesten az egyes�letn�l megk�rdezni, hol tal�l szuk�j�hoz ill� kant. De a fedeztet�shez val� odautaz�s f�rads�gos �s k�lts�ges, azzal a kifog�ssal, hogy pedigr�, pedigr� egyre megy, felhajszol Pesten egy ak�rmilyen, de pedigr�s kant, �s ahhoz viszi n�st�ny�t. A k�lyk�ket hirdeti, �s b�szk�n �rulja, mint pedigr�s anyagot. Az a vad�sz pedig, aki ezekb�l vesz el�sz�r pedigr�s vizsl�t, el�t�li az eg�sz pedigr�-mozgalmat, ha az eb nem v�ltja be a hozz� f�z�tt rem�nyeket”. A lelkiismeretes teny�szt�s hossz�t�von kecsegtetett csak komolyabb bev�tellel, melyet az elszeg�nyedett t�rsadalom sz�les r�tegei viszont nem engedhettek meg maguknak. Pedig ekkorra m�r mindenki tudta, hogy az igazi j� vad�szeb �pp�gy nemzeti kincs, mint a teliv�r l� vagy a b�term� magyar f�ld. A m�sik gond ezekben az �vekben a t�lz�sba vitt belteny�szt�s volt. Nem ritk�n el�fordult, hogy a nagy �rt�k� k�lf�ldi vad�szebekn�l, mint p�ld�ul a pointerekn�l a laikusok nem riadtak vissza a testv�rp�ros�t�st�l sem, s ahogy a korabeli feljegyz�sekb�l kider�l, „mint a falusi kov�cs kez�ben a fogh�z� harap�fog�, ritk�n siker�lt, de legt�bbsz�r v�gzetes kimenetel� lett”. Mivel a kis sz�mban haz�nkba �rkez� angol import�llatok sz�leinek, illetve �seinek j� �s rossz tulajdons�g�t a val�s�gban nemigen ismert�k, a koncepci�tlan teny�szt�s miatt az ut�dok meg sem k�zel�tett�k sz�leik min�s�g�t. Mindez persze igaz�b�l a kapzsis�g sz�ml�j�ra volt �rhat�, hiszen a j� pedigr�j� �s�knek ut�dai nemcsak nagyon keresettek voltak, hanem magas �ron el is keltek. A v�s�rl�k sokszor tiszt�ban voltak a testv�rp�ros�t�s t�ny�vel is, de m�gis b�ztak benne, hogy j� �zletet csin�lnak. Mivel a t�rzsk�nyvezett vad�szebteny�szt�s a 20-as �vek els� harmad�ra m�r j�l j�vedelmez� foglalkoz�s lett, ak�r t�z k�lyk�t is meghagytak �gy, hogy mesters�ges t�pl�l�sukkal, illetve az anya�llat kond�ci�j�val egy�ltal�n nem t�r�dtek. Emiatt is voltak gyakoriak a szetterek �s a pointerek k�z�tt a csenev�sz, gyenge csontozat�, t�l keskeny kopony�j� �llatok, de legink�bb a rossz harap�s, illetve a hi�nyos fogazat volt jellemz� r�juk. R�ad�sul, akik norm�lis fogazattal b�r� k�lyk�ket v�s�roltak, azok sem lehettek biztosak benne, hogy j� v�s�rt k�t�ttek. Erre j� p�lda a k�vetkez� eset: „Egy morvai f�le pointer megjelent egy�ves kor�ban az 1920. �vi pesti ki�ll�t�son. H�rman b�r�ltuk. A gy�ny�r� test�, ac�lizomzat� eb els� d�jat kapott. Nekem tetszett a feje, �s �r�mmel j�rultam az els� d�jhoz. Belen�ztem, mint minden ebn�l, amelyet b�r�lok, a sz�j�ba. Nem volt el�reharap�, de fogai nem is �gy v�gtak egym�s mell� szorosan, mint az oll� k�t sz�ra, hanem egym�sra. Aggodalmamat tapasztaltabb b�r�t�rsaim eloszlatt�k, m�gis az �n aggodalmam v�lt val�ra. A r� k�vetkez� �vben a kutya megjelent �jra a ki�ll�t�son, de m�r k�t�ves kor�ban tipikus el�reharap� volt. Ismerem sok ut�d�t norm�lis fogazat� any�k ut�n. Minden alomban volt el�reharap�, �s pedig nagyobb sz�zal�kban, mint a norm�lisak. Az�ta sokkal �vatosabb vagyok. Olyan ebet, amelyik csak n�mi jel�t �rulja is annak, hogy fogazata nem lesz norm�lis, nem d�jazok, hanem visszavetek ki�ll�t�sr�l, versenyr�l is. Ugyanezt teszi a t�bbi b�r� is. Az emiatt visszavetett eb t�r�ltetik a t�rzsk�nyvb�l, �gy mint nem t�rzsk�nyvezett szerepel, ez�rt lesz�rmazottai sem juthatnak a t�rzsk�nyvbe.” Ez�rt az 1920-as �vek elej�n t�bben k�vetelt�k a t�rzsk�nyvez�s r�gi m�dj�nak vissza�ll�t�s�t, mely szerint a vizsl�k csak egy�ves korukban, el�zetes szak�rt�i b�r�lat ut�n ker�lhettek a t�rzsk�nyvbe. Budapesten 1924 j�nius�ban m�r k�t ebki�ll�t�st is rendeztek, melyekre sajnos a megosztotts�g volt legink�bb jellemz�, ami nemcsak sok ki�ll�t�t kedvetlen�tett el, hanem a szakmai k�r�kben is vit�kra adott okot. Megt�rt�nt ugyanis, hogy olyan eb, mely az egyik ki�ll�t�son els� d�jjal �s serleggel t�vozott, a nyolc nappal k�s�bb rendezetten semmilyen helyez�st nem �rt el. Mindez t�bb okra is vezethet� vissza: legink�bb arra, hogy a szakemberek �s b�r�k nagyon z�rk�zottak, sz�fukarok voltak, s annyi f�rads�got sem vettek, hogy r�viden t�j�koztass�k a laikus k�z�ns�get d�nt�seikr�l. Hogyan is ment v�gbe a ki�ll�t�sokon a b�r�lat? A szetterek �s pointerek fajta �s nem szerint csoportos�tva megjelentek a b�r�i k�rben. K�z�pen �lltak a b�r�k, a tulajdonosok pedig k�rbevezett�k ebeiket. A b�r�k megszeml�lt�k az �llatokat, �s a megjelen�sre form�sabb, szebb p�ld�nyokat a sor elej�re l�ptett�k. Az esetek t�bbs�g�ben az adott csoportra n�gy d�j volt kit�zve, �gy amikor a b�r�k kiv�lasztott�k a n�gy legszebb ebet, k�rt�k, hogy egyenk�nt �lljanak a b�r�i asztal el�, �s n�m�n jegyzeteltek. Az a ki�ll�t�, aki sejtette, hogy vizsl�ja d�jat nyert, tov�bbra is ott maradt, igaz, nem tudta, mivel �rdemelte ki �llata az elismer�st. �m az, aki� az asztalhoz nem jutott, mivel nem vil�gos�tott�k f�l, mi�rt is maradt le a versenyben, gyakran s�rt�d�tten t�vozott a helysz�nr�l. Igaz, hogy a b�r�i jelent�seket �r�sba foglalt�k, de ezek a nyilv�noss�gra sz�les k�rben nem ker�ltek, mivel a korabeli szaklapok nem sz�vesen k�z�ltek ilyen cikkeket, mondv�n, hogy „ezeket legfeljebb a k�z�ns�g �t-hat sz�zal�ka olvassa el, a t�bbi �tfut rajta olvas�s n�lk�l”. Az angol vizsl�k eset�ben k�l�n�sen k�nyes k�rd�s volt a b�r�lat, mivel gyakran a t�rsadalom fels� r�tegeihez tartoz�, befoly�sos emberek voltak tulajdonosaik, akik nem ritk�n aj�nd�kba kapt�k a k�lyk�ket valamely elk�telezettj�kt�l, akik igyekeztek a legszebbeket adni nekik. Ezeket az �llatokat azut�n nagy gonddal tejben-vajban f�r�szt�tt�k, lak�sban tartott�k, d�v�nyon altatt�k, s bizony t�bbeket megbotr�nkoztatott, amikor egy-egy ilyen champion-ivad�k, mely valami nagyember tulajdona, nem aratott bab�rokat. Az lett volna a megold�s, hogy a ki�ll�t�sokon a b�r�lat hangosan t�rt�nik, �gy mindenkinek lehet�s�ge lett volna meggy�z�dni az igazs�gos b�r�i �t�letr�l, megnyugodni akkor is, ha �llata nem a legkiv�l�bb eredm�nyt �rte el. Persze a b�r�lat m�dj�t is meg kellett volna v�ltoztatni, hiszen a b�r�k szemre, �ltal�noss�gban, �gynevezett �sszbenyom�s alapj�n hozt�k meg d�nt�s�ket. Ezzel is volt magyar�zhat�, hogy m�g az egyik megm�rettet�sen a nagyobb test�, er�sebb �llatok �lveztek el�nyt, addig a m�saikon a gyeng�bb fel�p�t�s�, de ar�nyos, nemes megjelen�s�ek vitt�k a d�jakat. Ha �tt�rtek volna m�r a pontoz�si rendszere, mint ahogy azt akkorra t�bb nyugati orsz�gban bevezett�k, sokkal ink�bb egy�rtelm�v� v�lt volna a min�s�t�s. Mivel az angol vizsl�kb�l igen kev�s volt az orsz�gban, gyakran ezeket egy b�r�i k�rben, egyszerre b�r�lt�k, s a vizslaversenyeken is egy�tt, egy csoportban m�rt�k �ssze tud�sukat a terepen a szetterek �s pointerek. Az 1920-as �vek k�zep�n voltak Magyarorsz�gon kimagasl� angol min�s�g� angol vizsl�k, amit az 1924 szeptember�ben megrendezett, orsz�gos vizslaverseny eredm�nyei is al�t�masztottak. A r�sztvev� negyvennyolc n�met, magyar �s angol vizsla k�z�l dr. Hosszufalussy Mikl�s Stella Hubertusz of Arad nev� pointere ekkor imm�r harmad�zben nyerte el a verseny legeredm�nyesebb kuty�ja c�met, �gy az � �r�k�s tulajdon�ba ker�lt a gr�f Eszterh�zy L�szl� �ltal felaj�nlott v�ndord�j. A t�bbi helyez�st el�rt angol vizsl�k tulajdonosai is j� nev� �gyv�dek, orvosok, illetve nagyv�llalkoz�k voltak. Ezekben az �vekben legink�bb a pointerek voltak n�pszer�ek, s �ltal�ban csak egy-k�t angol szetter, �s hasonl�an csak egy-k�t gordon jelent meg a megm�rettet�seken. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�ig az �llom�nyok m�rete nem v�ltozott, b�r a 30-as �vekt�l teny�szt�si c�lb�l n�h�ny �r szettert is import�ltak. Az �vtized v�g�ig l�nyeg�ben egyhelyben topog�s jellemezte angol vizsla teny�szt�s�nket, ami legink�bb azzal magyar�zhat�, hogy keveseknek adatott meg a benn�k l�v� �rt�kek kiakn�z�s�nak lehet�s�ge, mivel a szettereket �s a pointereket csak a vad�szat egy-egy f�zis�ra teny�sztett�k ki. Igaz, ezeket a feladatokat l�nyegesen jobban tudt�k ell�tni, mint a mindenes fajt�k. A magyar, illetve a n�met vizsl�k tart�sa teh�t jobban megt�r�lt a kor nimr�djainak.