A kutatk gy vlik: a kutya agyt s viselkedst azrt is rdemes vizsglni, mert az emberrel trtnt hosszas egyttlse sorn nagymrtkben alkalmazkodott hozznk, fokozatosan szinte „mestersges” fajj alakult, s tkrzi az ember trsas viselkedsnek fontos elemeit.A kutya s az ember kommunikcija kztt rdekes prhuzam ltezik- tudst a Science tanulmnya a magyar kutatk mrseire hivatkozva. E hasonlsg valsznleg a hziasts eredmnye - llaptjk meg a magyar kutatk.
A ksrletsorozat alapja az gynevezett "A-nem-B" hiba vizsglata volt. A jelensg az egy v alatti csecsemk viselkedsre jellemz. Gyakran elfordul ugyanis, hogy ha egy kisgyermek szeme lttra tbbszr ugyanoda rejtenek el egy jtkot ("A" helyre) akkor hiba teszik utna lthatan mshov ("B" helyre), a gyermek akkor is megszokott dugihelyhez ("A") tr vissza a jtkrt.
A kutatcsoport vizsglata szerint e furcsa hiba elssorban arra vezethet vissza, hogy a kisbabk a feladatot nem keressnek rtelmezik, hanem tantsi-ismerettadsi helyzetnek tekintik. Vagyis valamilyen ltalnosthat informcit ragadnak meg: „hoh, a keresett trgy rendszerint az els helyen tallhat”. Korbbi megfigyelseik (amelyekrl a Science folyirat szintn beszmolt) mr igazoltk, hogy a csecsem rzkenyen reagl a kzlst sugall kommunikcis jelzsekre is, mint pldul a szemkontaktusra vagy a megszltsra. Ilyen helyzetekben elmje nagyon specilis, tanulsra ksz „zemmdba” kapcsol.A most megjelent vizsglat azon a felttelezsen alapult, hogy a kutyk klnleges fejldsi mltjuk miatt szmos olyan szocilis kpessggel rendelkeznek, mint az emberek. A kutatk teht feltteleztk, hogy a fent lert keressi ksrletben a kutyk viselkedse a csecsemkhez hasonl lesz.Az eredmnyek igazoltk: a kutyk viselkedse s reakcii ilyen helyzetekben nagyon hasonltanak a csecsemkhz. Az ebek is ragaszkodtak az res helyhez, ahol korbban tbbszr rtalltak mr a keresett trgyra s ezrt jutalmat kaptak. A djazst ugyanis gy rtkeltk, mint tanulsuk dicsrett. Viszont, ha a tantsi-ismeretadsi jelek hinyoztak, akkor a kutyk – a kisgyerekekhez hasonlan – knnyedn megtalltk az eldugott trgyat az j helyn is. |