A kuty�kat r�gebben h�z �rz�sre haszn�lt�k �s tarott�k. Az emberek ell�tt�k �lelemmel kuty�jukat, cser�be a kutya megv�dte a h�zat. Vannak olyan kuty�k, melyek oly agressz�vak, hogy ha egy ismeretlen ember, egy ismeretlen szag veszi k�r�l a kuty�t, amely lehet az ismeretlen ember szaga, a kutya agressz�vul neki t�mad az embernek, ez�rt ha tudja kuty�j�r�l hogy agressz�van reag�lja le ha egy m�sik ember, �s nem a gazd�ja megy el a ter�let el�tt, mindenf�le k�ppen magasabb ker�t�st aj�nlott �p�teni. Ugyanis ha kicsi a ker�t�s, amelyen a kuty�ja k�nnyen �tugrik, vesz�lyes lehet m�s kuty�kra, emberekre is a kuty�nk. S�t, nem lehet tudni milyen magasra �p�ts�k a ker�t�set, hiszem a Rotweiller �s m�g egy�b kutya fajt�k, neki fut�sb�l k�nnyen �tugrik a m�g magasnak hitt ker�t�st is. Illetve aj�nlatos az �sszes szomsz�ddal tudatni, hogy a kuty�nk m�g nem szokta meg a m�s embereket, ez�rt ker�lj�k el h�zunk k�rny�k�t, vagy ne engedje kuty�j�t szabadon, mert ha m�g nem is agressz�v a szomsz�d kutya, megt�madni megtudja a kuty�nk. Illetve, ha a kutya nem egy nyugodt fajta, mindenf�le k�ppen �rjuk ki a kapura, hogy a kutya harap, m�g ha nem is csak a bet�r�k elijeszt�s�re, m�s emberek �s kuty�k sz�m�ra aj�nlatos ki�rni. A kissebb fajta kuty�k, ink�bb a lak�sban szeretnek lenni, ugyanakkor n�h�nyan kertm�ni�sok, a kissebb fajta ebek, nem annyira t�mad�konyak, nyugodtak, �s nem olyan agressz�vak mint a ny�ladz�, nagyobb fajta ebek. Azoknak nem kell hatalmas ker�t�st �p�teni, pici l�bukkal m�gannyira sem tudnak ugrani. B�r a kiskuty�k sokat ugatnak, �pp annyit mint a nagyobbak, de nem nagyon b�nthatj�k m�s kuty�j�t, vagy m�s embert. Viszont, ha egy ember, �gy szeretne bej�nni a h�zatokba, hogy nem a j�lismert gazdi engedi be, �s kis�ri v�gig, hanem �nsz�nt�b�l prob�l bej�nni a h�zba, azokat a kuty�k megt�madj�k, mert azt l�tja hogy a gazda nincs ott, �s m�s ember ne l�pjen a ter�let�kre. Ha kutya megy a kert k�zel�be, mely nem �ppen a h�z�rz�, T�VHITT hogy ha kan kuty�nk van, �s szuka kutya j�n a h�z k�zel�be a kan hagyja hogy maradjon, �s �ssze enyelegnek. Ez csak n�h�ny kuty�n�l van, de az 50% el�ld�zi, rosszabb esetben neki is t�mad a szuk�nak. Illetve ha szuka a h�z�rz�, ami nem minden esetben j�, mert t�zel�sn�l sok kuty�t vonz a h�z k�zel�be, �s �gy �rtelmetlennek t�nik a kuty�nak, mi�rt j�nnek ennyien a ter�let�re ez�rt megt�madja �ket, b�r nem minden esetben nyer aki a h�zat v�di, ugyan ah�ny kutya annyi fajta harci m�d, a betolakod� is nyerhet. Ez�rt aj�nlatos a kuty�nkat szoros por�zon tartani, �s a kertbe z�rni hogy ha tudjuk hogy agressz�v kuty�k vannak a szomsz�ds�gunkban.