Az egyik ok, ami�rt a kutya olyan j� t�rsa az embernek az, hogy hihetetlen k�pess�ggel tud vel�nk kommunik�lni. A kuty�k, akik emberekkel �lnek, �gy tekintik �ket, mintha a csal�djukhoz tartozn�nak, �s nagyon hamar megtanulj�k felismerni a hangulatv�ltoz�sainkat �s a sz�nd�kainkat. A kuty�k k�zti kommunik�ci�s eszk�z�k ismerete lehet�v� teszi a figyelmes gazdi sz�m�ra, hogy pontosan �rtse, mit pr�b�l k�z�lni vele a kuty�ja.
A kuty�k sz�mos eszk�zt haszn�lnak a kommunik�ci�hoz: arckifejez�seket, p�zokat, szagokat �s hangokat. Kuty�ja �rzelmeket fejez ki a sz�j�val, a szemeivel, a f�leivel, s�t a fark�val is. A testbesz�d megfigyel�s�vel meg tudja hat�rozni, hogy melyik kutya van domin�ns poz�ci�ban az adott helyzetben.
Egy magabiztos kutya, ha agressz�v helyzetbe keveredik, megpr�b�l nagyobbnak �s er�sebbnek l�tszani, mint amilyen val�j�ban. Egyenes p�zt vesz fel, fel�ll�tja a f�leit �s a fark�t, el�retolja a mellkas�t, �s a nyaka k�r�l, illetve a h�t�n fel�ll a sz�r. Lassan mozgathatja a fark�t �s moroghat is. Ha a kutya az al�zat�t akarja kimutatni, akkor olyan kicsinek pr�b�l l�tszani, amennyire csak lehets�ges, �s k�l�nleges k�ly�k-n�z�st produk�l, mert ez a magatart�s cs�kkenti az agresszi�t az ellenfel�ben. A feln�tt kuty�k n�ha megdorg�lj�k k�ly�k t�rsaikat, de sosem t�madj�k meg �ket.
Az al�zatot kifejez� kutya rendszerint h�tulr�l k�zel�ti meg a domin�ns felet, alacsonyabb p�zt vesz fel, �s lelkesen mozgatja a fark�t, a h�t vonala alatt tartva azt. Megpr�b�lhatja nyaldosni a domin�ns kutya vagy ember sz�ja sark�t (vagy az ember kezeit). Ha ez a magatart�s nem gy�zedelmeskedik az ellenf�l felett, akkor a kutya a h�t�ra fordul �s sz�tt�rja a h�ts� l�bait. Ebben a p�zban el�fordulhat, hogy akaratlanul is elcs�ppen egy kis vizelet.
Egy nagyon jellemz� �s j�lismert viselked�sforma a farokcs�v�l�s. A legt�bb ember tudja, hogy a laz�bb cs�v�l�s a pozit�v �rzelmeket �s a kutya pozit�v hozz��ll�s�t fejezi ki. A farok nagyon heves mozgat�sa, amely a far mozgat�sa is egyben, az al�zatos, valamint a nagyon r�vid fark� kuty�kn�l figyelhet� meg. A farok m�s �rzelmeket is kifejezhet. A merev farok lass� mozgat�sa a h�t vonal�ban idegess�get jelent. A h�ts� l�bak k�z� szor�tott farok f�lelmet jelez. A nyugtalan vagy ideges kuty�k er�sen mozgathatj�k a farkukat lefel�, mik�zben megpr�b�lnak gy�zedelmeskedni az ellenfel�l�n. A legt�bb kutya �gy fejezi ki �rdekl�d�s�t vagy �bers�g�t, hogy a fark�t a h�tvonal alatt 45 fokkal vagy kicsit magasabban tartja, de a farok tart�s�nak term�szetes m�dj�t befoly�solta a mesters�ges kiv�laszt�d�s. N�h�ny fajt�n�l, mint p�ld�ul az olasz ag�r vagy a whippet eset�ben, az a term�szetes, hogy a farok a k�t h�ts� l�b k�z� szor�tva helyezkedik el.
Sokat megtudhatunk a kutya hangulat�r�l az arckifejez�s�b�l, amely agg�d�st, izgalmat, f�lelmet, j�t�khoz val� kedvet �s sok m�s �rzelmet is kifejezhet. Az �bers�get �s a figyelmes f�lel�st a f�lek egyenes �s f�gg�leges helyzetbe �ll�t�sa k�s�ri. A h�tra �ll� vagy l�gyan a kutya fej�re simul� f�lek olyan �rz�seket fejeznek ki, mint az �r�m, az engedelmess�g vagy a f�lelem. Hogy helyesen �rtelmezze kuty�ja �rzelmeit, figyelnie kell az eg�sz testtart�s�t. Az agressz�v magatart�st a f�lek merev, fel�ll� helyzete vagy szorosan a fejhez val� lapul�sa jelzi.
A boldog vagy engedelmess�get mutat� kutya laz�n vagy f�lig lecsukva tartja szemh�jait, m�g egy agressz�v �llat t�gra nyitja a szemeit. Egy kutyacsoportban a vezet� kutya a szel�det m�r a n�z�s�vel is kontroll�lni tudja. Az �llatok addig n�znek “farkasszemet” egym�ssal, am�g az egyik�k agressz�vabb nem lesz, vagy a m�sikuk szemles�tve le nem szegi a fej�t. Ha a kuty�t al�zatos magatart�sa ellen�re tov�bbra is b�mulja az ellenfele, akkor bizonytalan lesz, �s f�lelemb�l elkezdhet harapni. Ha egyik �llat sem �ll el a szemkontaktust�l, akkor a domin�nsabb kutya elkezd morogni a m�sikra, s�t meg is t�madhatja az ellenfel�t.
Ne pr�b�lja meg �llni kuty�ja pillant�s�t, ha az ideges vagy agressz�van viselkedik, mert kiprovok�lhatja a t�mad�s�t. A szel�d szemkontaktus nagyon fontos, �s j�t tesz a kutya-gazdi kapcsolatnak.
Az engedelmes kuty�k vagy bizonyos fajt�j� kuty�k (p�ld�ul a labradorok) gyakran kinyitj�k a sz�jukat, �s �gy villantj�k ki a fogaikat, mintha mosolyogn�nak. Egy agressz�v vagy �nbizalomhi�nyos kutya csak a metsz�fogait villantja ki, az ajkai merevek, �s �sszer�ncolja a b�rt az orr�n. Egy f�lelemmel teli, agressz�v kutya teljesen h�trah�zza az ajkait, az �sszes fog�t kivillantja, �s n�ha m�g morog is.
Ha kuty�ja arra k�ri, hogy j�tszon vele, felemeli a mells� mancs�t vagy egyedi m�don behajl�tja a mells� mancsait, �s gyakran ugat, hogy felh�vja mag�ra az �n figyelm�t. Az is el�fordulhat, hogy el�hoz egy j�t�kot, vagy hogy r�ugrik egy m�sik kuty�ra, hogy egy j�t kerget�zzenek.