A macskkat az emberek tbbsge magnyos llatokknt ismeri, de valjban nagyon is trsasgkedvelk. A legnagyobb klnbsg a macskk s kutyk (melyekkel gyakran hasonltjk ssze ket) trsas viselkedse kztt az, hogy a macskknak nincs tllsi stratgijuk vagy "falka mentalitsuk"; ami mindssze annyit jelent, hogy maguk gondoskodnak alapvet szksgleteikrl (pldul egyedl keresnek lelmet s vdekeznek tmads esetn). Ez azonban nem aszocilis magatarts. Taln a legjobb plda a macskk termszetes viselkedsre az elvadult pldnyok kolnikba val szervezdse, melyekben az egyes tagok magukrl gondoskodnak.
Az emberekkel val szimbiotikus kapcsolatuk vezredek sorn alakult ki. Gazdjukhoz val ktdsk nehezen vethet ssze a vadmacskk magatartsval, de annyi bizonyos, hogy tudatban vannak annak, hogy az ember nem az fajukhoz tartozik (s nyilvn nmagukat sem tekintik embernek). Ez a klnbsgttel a gazdjukkal val kommunikci sorn hasznlt hangjelekben s testbeszdben is megnyilvnul. Egyes vlemnyek szerint pszicholgiai szemszgbl a macska az embert ptanynak tekinti, gy a felntt egyedek egyfajta llandsult gyermekkorban lik le az letket. A macskk emberrel val kapcsolatnak az llat 3-7 hetes kora kztt kell kialakulnia. Nmelyik pldny ksbb is hozzszoktathat az emberhez, de a tbbsgk flnk marad. Ehhez hasonlan a macskk sszeszoktathatk a kutykkal s ms hzillatokkal is, de a kisebb mreteket ltalban zskmnynak tekintik.
|